Az üdvösség története. Hittankönyv az általános iskolák VI. osztályának katolikus tanulói számára (Budapest, 1962)

III. Jézus egyházának története

nultak itt, hanem világi ifjak is, és így köztük is terjedt az írás, olvasás, számolás, zene, nyelvtan, biblia stb. ismerete. Leg­magasabb fokú iskolák az egyetemek voltak. Ezeken teológiát (vallástudományt), filozófiát (bölcseletet), jogtudományt és or­vostudományt tanítottak. Abban az időben még nem volt könyvnyomtatás. A köny­veket úgy kellett nagy türelemmel kézzel másolni. Ezt a mun­kát szerzetesek és apácák végezték és nekik köszönhető, hogy a régi korok értékes könyvei reánk maradtak. A fejezetek első be­tűit sokszor ékesen kifestették (iniciálék) és a könyveket képek­kel is díszítették. Így előkészítették a festőművészet kifejlődését. A középkori műveltség leggyönyörűhb alkotásai a román és gót'^stílusban épült templomok. Fenségesebb épületeket ma sem tudnak építeni. Isten békéje. A középkori urak állandó harcban álltak egy­mással. Közben pusztították egymás vetéseit és felgyújtották egymás épületeit, gyilkolták egymás alattvalóit. A szegény nép rengeteget szenvedett miattuk. Az egyház tehát rábeszélte az urakat, hogy ezeket a' harcokat mérsékeljék. (Egyszerre meg­szüntetni nem tudta őket.) Eszerint tilos volt a harc a keresz­tények közt ádventben és a karácsonyi ünnepeken, nagyböjt­ben és húsvéti szent időben, továbbá minden héten szerda esté­től hétfő reggelig. Ez az „Isten békéje” a XI. század közepén egész Európában elterjedt és lassan leszoktatta az embereket a felesleges háborúskodásról. Földművesek, iparosok nyugodtab­­ban dolgozhattak, és így emelkedett a jólét. A lovagi intézmény. A lovagok olyan harcosok voltak, akik kötelezték magukat, hogy fegyverüket igazságtalan célra, pl. rablásra, bosszúálló támadásra, fejedelmük ellen való lázadásra stb. nem fordítják. Ünnepélyes ígéretet tettek, hogy hűségesen szolgálják hazájukat és a törvényes uralkodót és megvédik az egyházat és a gyengéket, különösen a nőket és árvákat. A lo­vaggá avatás kellő nevelés és előkészület után ünnepélyesen tör­tént a templomban. A lovagságnak köszönhető, hogy enyhült a harcok vadsága és durvasága, és védelemre számíthattak az elnyomott árvák és özvegyek. (Magyarországi Szent Erzsébetet és árváit is lovagok véd­ték meg, amikor sógora őt örökségéből ki akarta forgatni. Az egyszerű világi lovagok megkülönböztetendők a szerze­tes lovagoktól.) Eretnekségek a középkorban. A keresztes hadjáratok idején új eretnekségek támadtak. Ezeknek egy része eleinte inkább csak a főpapság és egyes szerzetesrendek gazdagságát támadta 118

Next