Az üdvösség története. Hittankönyv az általános iskolák VI. osztályának katolikus tanulói számára (Budapest, 1962)
III. Jézus egyházának története
nultak itt, hanem világi ifjak is, és így köztük is terjedt az írás, olvasás, számolás, zene, nyelvtan, biblia stb. ismerete. Legmagasabb fokú iskolák az egyetemek voltak. Ezeken teológiát (vallástudományt), filozófiát (bölcseletet), jogtudományt és orvostudományt tanítottak. Abban az időben még nem volt könyvnyomtatás. A könyveket úgy kellett nagy türelemmel kézzel másolni. Ezt a munkát szerzetesek és apácák végezték és nekik köszönhető, hogy a régi korok értékes könyvei reánk maradtak. A fejezetek első betűit sokszor ékesen kifestették (iniciálék) és a könyveket képekkel is díszítették. Így előkészítették a festőművészet kifejlődését. A középkori műveltség leggyönyörűhb alkotásai a román és gót'^stílusban épült templomok. Fenségesebb épületeket ma sem tudnak építeni. Isten békéje. A középkori urak állandó harcban álltak egymással. Közben pusztították egymás vetéseit és felgyújtották egymás épületeit, gyilkolták egymás alattvalóit. A szegény nép rengeteget szenvedett miattuk. Az egyház tehát rábeszélte az urakat, hogy ezeket a' harcokat mérsékeljék. (Egyszerre megszüntetni nem tudta őket.) Eszerint tilos volt a harc a keresztények közt ádventben és a karácsonyi ünnepeken, nagyböjtben és húsvéti szent időben, továbbá minden héten szerda estétől hétfő reggelig. Ez az „Isten békéje” a XI. század közepén egész Európában elterjedt és lassan leszoktatta az embereket a felesleges háborúskodásról. Földművesek, iparosok nyugodtabban dolgozhattak, és így emelkedett a jólét. A lovagi intézmény. A lovagok olyan harcosok voltak, akik kötelezték magukat, hogy fegyverüket igazságtalan célra, pl. rablásra, bosszúálló támadásra, fejedelmük ellen való lázadásra stb. nem fordítják. Ünnepélyes ígéretet tettek, hogy hűségesen szolgálják hazájukat és a törvényes uralkodót és megvédik az egyházat és a gyengéket, különösen a nőket és árvákat. A lovaggá avatás kellő nevelés és előkészület után ünnepélyesen történt a templomban. A lovagságnak köszönhető, hogy enyhült a harcok vadsága és durvasága, és védelemre számíthattak az elnyomott árvák és özvegyek. (Magyarországi Szent Erzsébetet és árváit is lovagok védték meg, amikor sógora őt örökségéből ki akarta forgatni. Az egyszerű világi lovagok megkülönböztetendők a szerzetes lovagoktól.) Eretnekségek a középkorban. A keresztes hadjáratok idején új eretnekségek támadtak. Ezeknek egy része eleinte inkább csak a főpapság és egyes szerzetesrendek gazdagságát támadta 118