Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I. (Budapest, 1977)
Február
Sole micante Maria purilicante: Maius erit irigus, quam ante. Magyarul: Ha Gyertyaszentelőkor süt a nap, hidegebb lesz mint előtte. Február 3. Balázs napját már legrégibb kalendáriumaink számontartják. Népszerűségéről több középkori helynevünk: Szentbalázs (Somogy), Zalaszentbálázs, továbbá Kassa (1440, 1470, Erazmus társaságában), Szepeshely (Zipser Kapitel, Spisska Kapitula 1470), Csíkszentlélek (1510) szárnyasoltárai tanúskodnak.1 Nem tudjuk, milyen célt szolgált még a középkorban Szent Balázs barlangja a Balaton melletti Szentgyörgy-hegyen.2 Balázs-oltára volt a győri (1346), csanádi (1456), veszprémi (1462) székesegyháznak, a kassai Erzsébet-templomnak (1487).3 Vadosta egyik oltárának (1754) szintén Balázs a patrónusa.4 Az ő patrociniuma alatt állott Zsidó premontrei prépostsága (1284) Aszód közelében,5 továbbá Abda középkori temploma,6 a Szent István keresztesei esztergomi templomának egyik kápolnája (XII. század), és Tata hajdani plébániatemploma (XV. század).7 Vegyük ehhez még hozzá, hogy Balázs évszázadokon át legtörzsökösebb keresztneveink közé tartozik, ami a szent püspök pártfogásában való jámbor bizalmat is mutatja. Családnévként sok változatban él: Balázs, Balás, Balassa, Balosa, Balcsó, Bacsó, Bachó, Bazsó, Balics, Baló, Balló, Balsa, Blaskó, Balczó, Balaskó.8 A keresztnevet értelmiségünk körében ismét népszerűvé tette Babits Mihály (Balázsolás) és József Attila (Altató) költeménye. Ezen a napon történik a Balázs-áldás, másként balázsolás. Jászladányon torkoskodás, Dunántúl egyes helyein toroknyomás, Sükösdön gudurázás. Balázst ugyanis ősidőktől fogva tiszteli a nép mint a torokbajok csodálatos orvosát. A Legenda Aurea nyomán az Érdy- és Debreczeni-kódex elmondja,9 hogy Balázs mentette meg egy özvegynek a fiát, aki halszálkát nyelt és már fuldoklóit. Az asszony a börtönbe jutott püspöknek hálából ételt vitt és egy szál gyertyát. Erre a szent 200