Balogh Albin: Hazánk történelme (Budapest, 1929)
I. rész: A legrégibb időktől a mohácsi vészig - Különböző házakból származott királyok kora (1301-1526)
67 álltak, pedig nem egy közülök (Garai, Újlaki) maga szeretett volna trónra jutni, mások meg idegen jelöltek mellett kardoskodtak. Mátyás — tudjuk — fogoly volt Podjebrád cseh helytartó udvarában. Fényes követség hozta innen haza, mert Podjebrád szívesen kiadta, csak leányát vétette el vele, hogy szövetségét biztosítsa. Mihelyt Mátyás hazaérkezett, mindjárt megmutatta, hogy uralomra termett. Ámde Szilágyinak, akit kormányzóképen Mátyás mellé adtak, sehogy sem tetszett, hogy a király maga akart uralkodni. Elkeseredésében az elégületlen főurakkal együtt Frigyes császárt hívta meg a trónra. Mátyás azonban gyorsan végzett. Az összeesküvők egy részét kegyességével megnyerte, a többit Frigyessel együtt kiverte az országból. Sőt Frigyest arra kényszerítette (1462.), hogy a szent koronát 80.000 aranyért visszaadja s őt fiává és örökösévé fogadja. Viszont Mátyás is megígérte, hogyha nem lesz fiutóda, a magyar trón Frigyesre száll. Még a törököt verte ki Mátyás Boszniából, azután fényes ünnepségek között megkoronáztatta magát (1464.). Most az ország rendezése következett. A törökök nagy hadi sikereiket jórészt annak köszönhették, hogy állandó katonaságuk volt Látta ezt már Hunyadi János is és ezért neki is voltak zsoldos csapatai. Mátyás követte atyja példáját. Mikor a cseh rablókat legyőzte, zsoldjába fogadta ezeknek is egy részét, mert kitűnő katonák voltak. Lassankint megszervezte ilyenformán a híressé vált fekete sereget, amely már nemcsak gyalogságból és lovasságból állott, hanem tüzérek és utászok is voltak benne. Ehhez járult a dunai hajóhadnak majd 400 naszádja. Mátyás király. Kiszabadul Podjebrád fogságából. Szilágyi és elégületleneb Frigyessel békét köt. Koronázás, Hadügy. «Fekete sereg.» 5*