Balogh Albin: Hazánk történelme (Budapest, 1929)
I. rész: A legrégibb időktől a mohácsi vészig - Közállapotok és műveltség
91 1370 1881 1384 1385-(1389-1396 1401 1405 1410 (1412 1428 1435 1437-1442 1443 1444 1448 1456 1462 1464 1468-1473 1479 1480-1505 1514 1514 1521 1526 Nagy Lajos lengyel király, torinói béke, Velence megalázása. Lengyelország különválása.-1387 délvidéki forrongás (Kis Károly). Mária és Erzsébet a lázadók fogságába kerülnek. —1390 a törökök elfoglalják Szerbiát és Bulgáriát.) nikápolyi ütközet. Zsigmondot fogságba vetik. Nápolyi László, a városok követei megjelennek az országgyűlésen. Zsigmond német császár, a szepesi városok elzálogosítása.) Galambóc ostroma. Zsigmond cseh király. Huszita háborúk kezdete. a telekkatonaság elrendelése. —1439 Magyarország és Ausztria perszonális uniója (I. Albert). Hunyadi János nagyszebeni és vaskapui diadala. —1444 «Hosszú hadjárat». várnai ütközet. I. Ulászló elesik, rigómezei ütközet. Hunyadi és Kapisztrán nándorfehérvári diadala. (Dugovich Titusz). Mátyás visszaszerzi a szent koronát III. Frigyes német császártól. Mátyás visszafoglalja a töröktől Boszniát. Mátyást . megkoronázzák. —1478 Mátyás meghódítja Morvát, Sziléziát és Luzáeiát. első magyarországi könyvnyomda Budán (Hesz András), kenyérmezei diadal (Kinizsi és Báthori). —1490 Mátyás osztrák háborúi. Bécs elfoglalása. a rákosi országgyűlés kimondja, hogy idegen királyt nem választanak. «paraszt-lázadás» (Dózsa György). A jobbágyok elvesztik költöző-jogukat. Verbőczi «Hármas könyve» (Tripartitum). II. Szolimán elfoglalja Szabácsot és Nándorfehérvárt. aug.29. a mohácsi csata. II. Lajos a Csele-patakban. f.