Balogh Albin: Magyarország történelme. A középiskolák 3. osztálya számára (Budapest, 1923)
Különböző házakból származott királyok kora (1301-1526)
66 Hunyadi halála V. László esküje Dugovics TItUSz Ciliéi bűnhődési halála várba venni magát, de azért az ostrom mind nagyobb hevességgel folyt tovább. Júl. 21-én a szultán általános rohamot rendelt. A törökök a várost már elfoglalták, sőt egy török vitéz a vár fokára is kitűzte a félholdat. De Dugovics Titusz ott termett és nem bírván máskép a törökkel, magával rántotta a mélységbe. Példája egyszerre feltüzelte a csüggedő magyar hadakat. Iszonyú erővel vetették magukat a törökökre. Kiverték őket a városból, majd pedig magát a török tábort rohanták meg. Hunyadi támadásának Mohamed sem bírt ellenállni, megsebesülve futásnak eredt. Tábora mindenestől a győzők hatalmába került (1456.). Akkora volt a győzelem, hogy az egész keresztény világ ujjongott s még a szultán is csodálva dicsérte Hunyadit, hazánk megmentőjét. (Ennek emlékére húzzák meg délben a harangot.) Az álnok Ciliéi azonban csak akkor gyúlt örömre, mikor a dicső hős halálhírét hallotta: a táborban pusztító pestis Hunyadit s utána Kapisztránt is elragadta. Most már Ciliéi szabadon garázdálkodhatott. A királyt levitte Nándorfehérvárba, a harcok színhelyére. De Hunyadi László, az elhúnyt hős idősebb fia és a vár kapitánya megtudta, hogy Cilléi a Hunyadiak életére tör s ezért nem eresztette be a várba Cilléi fegyvereseit. Emiatt heves szóváltás támadt köztük és Cilléi kardot rántott a fegyvertelen Hunyadi Lászlóra. De barátai berontottak és Ciliéit lekaszabolták. A király megrémült, pedig a gonosz Ciliéi csak megérdemelt jutalmát vette el és Temesvárott Hunyadiné kérésére arra is megesküdött, hogy Ciliéi haláláért nem fog bosszút állni. De alig ért Budára, az oda érkező két Hunyadi-testvért elfogatta és Lászlót törvénytelenül kivégeztette. A nemzet haragja elől V. László Prágába menekült ugyan és a fogoly Mátyást is magával vitte, de itt a temesvári eskü évfordulóján hirtelen meghalt (1457.). (Arany balladája.) Hunyadi Mátyás megválasztása. Mátyás király (1458—1490.). V. László tehetetlensége és rút esküszegése meggyűlöltette az idegen királyokat. A nemzet már várta a halálát, hogy utána újra a saját véréből való vért emeljen a trónra. A hős Hunyadi János fiának, Mátyásnak a nevét írta zászlajára az a sok ezer köznemes, akik Szilágyi Mihály vezetésével Budára indultak királyválasztásra. Zúgó éljenzésük hallatára a főurak is Mátyás mellé