Balogh Albin: Magyarország történelme. A középiskolák 3. osztálya számára (Budapest, 1923)

Közállapotok és műveltség

91 1370 Nagy Lajos lengyel király. 1381 torinói béke, Velence megalázása. 1384 Lengyelország különválása. 1385—1387 délvidéki forrongás (Kis Károly). Mária és Erzsébet a lázadók fogságába kerülnek. (1389—1390 a törökök elfoglalják Szerbiát és Bulgáriát.) 1396 nikápolyi ütközet. 1401 Zsigmondot fogságba vetik. Nápolyi László. 1405 a városok követei megjelennek az országgyűlésen. 1410 Zsigmond német császár. (1412 a szepesi városok elzálogosítása.) 1428 Galambóc ostroma. Zsigmond cseh király. Huszita háborúk kezdete. 1435 a telekkatonaság elrendelése. 1437—1439 Magyarország és Ausztria perszonális uniója (I. Albert). 1442 Hunyadi János nagyszebeni és vaskapui diadala. 1443—1444 «Hosszú hadjárat». 1444 várnai ütközet. I. Ulászló elesik. 1448 rigómezei ütközet. 1456 Hunyadi és Kapisztrán nándorfehérvári diadala. (Dugovich Titusz). 1462 Mátyás visszaszerzi a szent koronát III. Frigyes német császártól. 1464 Mátyás visszafoglalja a töröktől Boszniát, Mátyást megkoronázzák. 1468—1478 Mátyás meghódítja Morvát, Sziléziát és Luzáciát. 1473 első magyarországi könyvnyomda Budán (Hesz András). 1479 kenyérmezei diadal (Kinizsi és Báthori). 1480—1490 Mátyás osztrák háborúi. Bécs elfoglalása. 1505 a rákosi országgyűlés kimondja, hogy idegen királyt nem választanak. 1514 «paraszt-lázadás» (Dózsa György). A jobbágyok elvesztik költöző­ jogukat. 1514 Verbőczi «Hármas könyve» (Tripartitum). 1521 II. Szolimán elfoglalja Szabácsot és Nándorfehérvárt. 1526 aug. 29. a mohácsi csata. II. Lajos a Csele-patakban. f.

Next