Bándi Gyula (szerk.): Környezetjog (Budapest, 2022)

XX. A környezetjog egyes szabályozási területei - 10. Biotechnológia és génmódosítás a mezőgazdaságban

586 XX. A KÖRNYEZETJOG EGYES SZABÁLYOZÁSI TERÜLETEI jogsértésre tartalmaz rendelkezést. Egyéb jogellenes helyzetekben a géntechnológiai bírságról szóló rendeletet kell alkalmazni. A fenntartható fejlődéshez elengedhetetlen, hogy az egyes növénytermesztési gazdál­kodási rendszerek, – aszerint, hogy génmódosítást alkalmaznak-e, illetve hagyományos, vagy biogazdálkodást folytatnak-e –, megőrizzék önállóságukat, létjogosultságukat. Az együtt­ termesztés, a koegzisztencia – a különböző művelési, termelési kultúrák egy­más mellett élése során azok sajátosságainak megőrzésére vonatkozó termelés-szervezési kérdés, melynek során szavatolni kell, hogy termékeik nem keverednek. Az együtt-ter­mesztési szabályok be nem tartása nem csupán a biológiai sokféleséget bontja meg, hanem kifejezett és közvetlen anyagi kárt jelent a hagyományosan gazdálkodók számára. Ezzel a kérdéssel szoros összefüggésben áll azoknak a gazdáknak a védelme, akik nem akarnak GMO magot vetni. Az ökológiai gazdálkodást folytatókon keresztül a fogyasztók védelme is felmerült, hogy esetleges hamis árumegjelöléssel ne vezethessék félre őket. Az Európai Unió a szabályozást a tagállamok hatáskörébe utalja. A Bizottság ugyanak­kor 2003-ban kiadott egy ajánlást (2003/556/EK ajánlás), amely a tagállamok számára kez­deti iránymutatásul szolgált a nemzeti jogalkotáshoz. Magyarországon a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény III. fejezete, valamint a géntechnológiával módosított, a hagyományos, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények egymás mellett folytatott termesztéséről szóló 86/2006. (XII. 23.) FVM rendelet lefekteti az egymás melletti termesztésen alapuló gazdálkodási rendszerek fenntartásának, koegzisz­tenciájának szabályait, előírja a termelői kötelezettségeket. A legfontosabb a virágporral való átkereszteződést minimumra csökkentő védőzóna betartása, a gazdák tájékoztatási kötelezettsége, a gépek és a berendezések gondos tisztítása, az elkülönített tárolás. A géntechnológiai tevékenységek, különösen a génmódosított szervezetek szabad környezetbe való – szándékos és nem szándékos – kibocsátása, valamint a koegziszten­cia kapcsán jut szerephez a várható hatások és kockázatok feltárása. Éppen a kockázatok vonatkozásában, a környezetjog területén általánosan elfogadott objektív, gyártói/termelői felelősségi rendszer a géntechnológiai szabályozás területén nem ugyanúgy érvényesül, mint a környezetjog egyéb területein. A biotechnológiai ipar­nak sikerült megváltoztatni azt a régebben általánosan elfogadott alapelvet, hogy minden termék biztonságáért az ezeket kibocsátó és forgalmazó vállalat a felelős. A génmódosí­tott növények esetén a biztonsági vizsgálatok egy részét még egyáltalán nem, vagy nem olyan szinten végezhették el, ami a fogyasztói biztonságot maradéktalanul szolgálja. En­nek sok oka közül kiemelt az adatbázisok szerény volta. A kockázatok felmérésében így az európai uniós jogban elismert és előírt elővigyázatosság elve érvényesítendő. A környezeti kockázatértékeléskor követendő alapelveket az Európai Bíróság gyakorlata során kifejezésre juttatta. Így a kockázatelemzés célja, hogy megbecsülje a kérdéses termék vagy eljárás kapcsán az emberi egészségre irányuló lehetséges káros hatások valószínűségének mértékét és ezen hatások súlyosságát. A tudományos kocká­zat­elemzést el kell végezni még azelőtt, hogy megelőző intézkedéseket tennének. Első­ként össze kell hasonlítani – annak felhasználásával megegyező helyzetekben – azokkal a hatásokkal, amelyeket a nem módosított szervezet fejthet ki. Másodszor, a környezeti kockázatértékelést tudományos megalapozottsággal, az elérhető tudományos és tech­nikai ismeretekre alapozva, és átlátható módon kell végezni. Harmadszor, a környezeti kockázatértékelést esetről esetre kell elvégezni, ami azt jelenti, hogy a megkövetelt in­formációk az érintett GMO-k típusaitól, azok tervezett felhasználásától és a lehetséges fogadó környezettől függően változhatnak, figyelembe véve – többek között – a környez

Next