Bánk József (szerk.): Fegyelem és kegyelem (Budapest, 1973)

Második rész: Kegyelem a világ zajában

Dehát mért nem kötelező kellék a becsületesség a politikában? Mért nincs ítélőszéke a nemzeteknek, hogy két egymással pat­­varkodó nemzet között ítéljen? Nem közös ügye-e az emberiség­nek, hogy egy-egy nemzetet ne nyomorgasson el gazság, orv­támadás? (Gárdonyi Géza, Földre néző szem) 4815 A spanyol származású francia könyvárus, Francois-Antoine Momoro, aki a jakobinus szekció egyik vezetője volt, használta jelszóként először a forradalom jelszavát: Szabadság, egyenlő­ség, testvériség! Felesége 1793 novemberében mint az „Ész is­tennője” trónolt a párizsi Notre Dame székesegyház oltárán, férje 1974-ben gillotin alatt végezte életét. Madách az Ember tragédiájában (9. szín) használja kor-jellemzőnek. Ha már fraternité, minek az égalité? A testvériség fogalmában benne van az egyenlőség is. (Gárdonyi Géza, Földre néző szem) 4816 Testvériség. Nincs szebb szó a világon. A szabadság s az egyenlőség álma Elbukott sodró időn, ezer gáton ... A forradalom örökségeképpen A Háromságból lobogó fehéren Egyedül a testvériség maradt, Omló világok romjai alatt. (Reményik Sándor, A legszebb szó) 4817 Az emberiség fejlődése: girbe-görbe fa. De mégis csak föl­felé nő! (Gárdonyi Géza, Földre néző szem) 4818 Nem törődni azzal, hogy mi történt születésünk előtt, azt je­lenti, hogy mindig gyermekek akarunk lenni. — Nescire quid antequam natus sit accident, semper esse puerum. (Cicero, Orat. 34) 4819 A követ saját államának szeme és füle. (Sansovino, Concetti politici) 4820 Rossz kormányzással elveszítjük az állam tekintélyét. — Male imperando summum imperium amittitur. (Publilius Syrus, Sen­­tentiae) 4821 Nem szilárd az az ország, ahol nincs szégyen, jogtisztelet, vallásosság és hűség. (Seneca, II) 4822 Erőszakkal egy ország sem állhat fenn tartósan. — Violenta nemo imperia continuit diu. (Seneca, Troades II) 4823 A népuralom szomszédos a szabadsággal. Kevesek uralma pedig a zsarnoksággal. (Tacitus, Annalés VI. 42) 530

Next