Bánk József (szerk.): Fegyelem és kegyelem (Budapest, 1973)

Mutatók

Jeruzsálemi Sz. Cirill, jeruzsálemi püspök, egyházdoktor (303—86), 16 évig volt száműzetésben az ariánusokkal való hitvédelmi működéséért. Nagyarányú hitmagyarázó tevékenysége az ősegyház hitének klasszikus tanúja. Jób, egyiptomi zsidó, vagy edomita szentember Kr. e. V. században. Könyve szentírás. Sok költőre volt hatással. Johnson Samuel, angol nyelvész, költő és irodalomtörténet író (1704—84). Jókai Mór, a magyar regényírás nagymestere (1825—1804). Jonson Ben, angol író (1573—1637). Jouffroy Theodore Simon, francia bölcsész és publicista (1796—1842). József Attila, kiváló költő (1905—1937). Jusztiniáni Sz. Lőrinc, velencei szerzetes patriarcha (1381—1455). Juvenalis Decimus Junius, római szatíraköltő (Kr. u. 60—140). Kálvin János, francia hitújító (1509—64), a református vallás (kálvinizmus) alapítója. Kant Immanuel, német bölcselő (1724—1804), a kriticizmus alapitója. Kästner F. Erich, francia tudós (1852—82). Karr Alphonse, francia író (1808—90). Keats John, jeles angol költő (1796—1821). Keller Lorenz G. (1849—90) zürichi német költő és regényíró. Kemény Zsigmond báró, regényíró és publicista (1814—75). Jókai mellett leg­nagyobb történeti regényírónk. Kempis Tamás (Hömerken Tamás), német szerzetes, egyházi író (1380—1471). Több könyve közül „Krisztus követése" (1430) a világ legolvasottabb lelki könyve a Szentírás után. Keppler Paul Wilhelm, rottenburgi püspök, egyházi író (1852—1926). A derűs katolikus optimizmus írója. Keresztes Sz. János, spanyol irodalom klasszikusa, egyháztanító (1542—91), férfi karmelita rend reformátora. Ketteler Wilhelm Emmanuel báró, német püspök (1811—77). A német katolikus szociálpolitika alapítója. Kierkegaard Sőrén, dán bölcselő és író (1813—55). Vallásbölcselő, jeles dán gondolkodó. Kingsley Charles, angol regényíró (1819—75). Kipling Rudyard, neves angol költő és regényíró (1865—1939). Kisfaludy Sándor, költő (1772—1844). A Dunántúl poétája. von Kleist Heinrich Wilhelm, a német romantikus kornak legnagyobb dráma­költője (1777—1811). Klug Ignác, német hitvédelmi író, teol. tanár (1877—1929). Kölcsey Ferenc, nemzeti himnuszunk költője (1790—1838). Kolosszéi-levél (Kol.), Sz. Pál írása a kisázsiai Kolosszé híveihez, 61-ből. König Franz, bíboros, bécsi érsek (1905), hittudományi író. Kossuth Lajos, politikus, szabadságharc alatt az ország kormányzója (1802— 94). Kosztolányi Dezső, költő és műfordító (1885—1936). Krónikák-könyve (Krón. I., II.), ószövetségi szentírás, a Dávid-család és Júda történetét adja Kr. e. 330-ig. Kuo Mo-zso, kínai író, történész, költő (1892). Labiche Eugene, francia vígjátékíró (1815—88). Lacordaire Jean Baptiste, francia hitszónok (1802—61). Laertius Diogenes, athéni grammaticus, író (Kr. u. 120 táján). de Lafontaine Jean, francia költő (1621—95), írásait a francia iskolákban ma is tanítják. 569

Next