Bánk József: Vasárnapok, ünnepnapok. Gondolatok és buzdítások az egyházi év vasárnapjaira és ünnepeire (Budapest, 1966)
Ünnepnapok
MAGYARORSZAG NAGYASSZONYA (október 8.) (Magna Domina et Patrona Hungáriáé) Patrona Hungáriáé XIII. Leó pápa megengedte, hogy a magyarok külön ünneppel tisztelhessék Magyarok Nagyasszonyát és Pátrónáját hazánk 1000 éves fennállásának ünneplésekor. Amint a németeknek megvan az Unsere Liebe Frau-ja, a franciáknak a Notre Dame-ja; az olaszoknak a Madonna-ja; a spanyoloknak a Nuostra Segnora-ja, úgy a magyaroknak is megvan a Nagyasszonya. Miért van olyan közel a magyar szívéhez a Boldogságos Szűz? Szent István, első királyunk halálos ágyán az ő oltalmába ajánlotta az országot e szavakkal: „Egek Királyné Asszonya, ki a világot Szent Fiad által újjá alkottad, oltalmadba ajánlom az anyaszentegyházat, az egyházi rendeket, az országot, a vezetőkkel és népekkel együtt, akiktől én most elbúcsúzom, hogy értük esedezzél Isten színe előtt. Lelkemet kezeidbe ajánlom.” E szavakkal szállt Szent István lelke Istenhez és a Szűzanyához. A Szűzanya tisztelete tehát Szt. Istvánnál kezdődik. Székesfehérváron csodálatos szépségű bazilikát építtetett az Egek Király Asszonyának. Ezenkívül Bakonybélen, Pesten, Csanádon, Veszprémben, Esztergomban, Pécsett és Pannonhalmán épültek templomok a Szűzanya tiszteletére. A szombati nap teljesen a Szűzanya ünnepe volt. Szent László királyunk szintén a Szent Szűz kiváló tisztelője volt. Nagybányán, Nagyváradon, Máriagyűdön emelt templomot a Szűzanyának. Ö volt az első, aki arany, ezüst pénzeinkre Szűz Mária képét verette eme felirattal: „Sancta Maria, Patrona Regni Hungáriáé.” — II. Géza 1150-ben a Fájdalmas Szűz tiszteletére építtetett szép templomot a Szentföldön. — 1456-ban III. Callixtus pápa Hunyadi János nándorfehérvári győzelme után rendelte el a déli harangszót. — Nagy Lajos Szűz Mária képét állandóan a keblén viselte és 20 000 magyarral, 80 000 törököt vert le. E győzelme után seregével Máriazellbe zarán536