Baritz Sarolta Laura - Fülep Dániel (szerk.): Tanulmánygyűjtemény a környezettudatos gondolkodásához - „...Hogy művelje és őrizze meg” (Budapest, 2008)
Nemes Csaba: Éghajlatváltozás
Nemes Csaba EGHAJLATVALTOZAS 1. Amit tudunk Hogyan változott az éghajlat a múltban ? A klíma állapota viszonylag stabilnak mutatkozott az elmúlt mintegy 3,8 milliárd év során bekövetkezett 25-30% körüli napsugárzás-növekedés ellenére is. A földi éghajlati rendszer viselkedésének egyik érdekessége ugyanakkor, hogy a klíma igen érzékenyen reagálhat a napsugárzás időbeli eloszlásában jelentkező viszonylag kis változásaira, amelyek a Föld Nap körüli pályájának kisebb változékonyságával függnek össze. Elméleti megfontolásokkal és a megfigyelésekkel egyaránt alátámasztott tény, hogy a különböző időskálákon ugyanahhoz az éghajlati kényszerhez (pl. napsugárázás intenzitás) egynél több, egymástól szignifikánsan különböző egyensúlyi klímaállapot (ún. éghajlati rendszer) tartozhat. Az éghajlati rendszerek közötti átváltások a klímaállapot hirtelen ugrásaiként jelennek meg. Ilyen gyors átmenetek a földtörténeti múltban számos alkalommal előfordultak, és egy hirtelen klímamódosulás lehetőségét a jövőre vonatkozóan sem lehet kizártnak tekinteni. A megváltozást kiváltó okok többek között a vízgőz és a felhőzet eloszlásának a nagytérségű légköri cirkuláció általi vezérlése, a légköri szén-dioxid-koncentrációnak az óceán hőmérsékletétől való függése, valamint a világóceán termohalin (az eltérő sókoncentráció és hőmérsékletkülönbségből adódó) cirkulációjának intenzitása is. Az elmúlt évmilliók alatt hidegebb és melegebb időszakok követték egymást, ezen múltbeli változások kizárólag természeti eredetűek voltak. Az iparosodás időszaka óta, de különösen az elmúlt évtizedekben az éghajlat az elmúlt 650 ezer évben nem tapasztalt ütemben melegszik, amely minden bizonnyal összefügg az ipari forradalom óta egyre növekvő fosszilis tüzelőanyagfelhasználás nyomán felszabaduló szén-dioxid, valamint más, úgynevezett üvegházhatású gáz légkörbejutásával. Az elmúlt évtizedeket jellemző, mind gyakoribbá váló forró, aszályos nyarak és enyhe telek, a világszerte tapasztalt rendkívüli időjárási események egy globális mértékben veszélyes folyamat tünetei. Míg a korábban említett hirtelen (akár egy hidegebb, akár egy melegebb klímát jelentő) változások néhány 60