Bartha József: Alexandriai Szent Katalin verses legendája - Irodalomtörténeti olvasmányok 4. (Budapest, 1906)

«.. . atyám ha lűn ö halálán, Nekem őtitle így lön hagyván : Hogy soha férjhez ne menjek, . Hanemha ily bölcsei lelnék, Ily szépet és ily kaz­­dagot, Mely bölcs, mely szép és kazdagén vagyok.» ... Az remete moso­­lúla És az leállnak így szóla: «Jó fiám magad mit hányod, lm meg kívánod tun­nod ? Egy hatalmas császár vagyon, Kinek csak egy fia va­gyon : Ha gondolnád és te­neked tetetnék, Hogy bizony hozjád illenék. 893—91ó. sor. Monda ez vén Ka­­terinának, mire hogy ilyen nagy leány vál­ván nem mentél há­zasságra ... Ezt hall­ván Káterina . meg­mondd ez vénnek, hogy mit hagyott volna őneki az Őatyja halálának idein . . «Én nem mentem senkihez, mert én nem találtam olyan szépet, mint én ma­gam, sím nemest, sim beleset, sim marhá­val kazdagot.» Ezt hallván ez vén, monda ez.Kateririám 1.: «Mi hányod veted és mii kevélykedel , z vilá­giakról, nem hallot­­tál-e egv nagy felsé­ges kerályai, kinek vagyon egy fr, ; I minden kér . n kerálya ?» 510—511. fej. Azonkezben Úristen szivében íhlé az vén remetének, hogy meg­kérdené öté. : mi ka volna, hogy hé \ ságra nem menne? Megbeszélté, ön ki az ö atyjának te- .'.men­­tom-hagyásáí,. hogy­­s'enkihöz ne menne, hanem ha ki olyan nemes volna, kazdag, szép és bölcs. Monda őnéki az jámbor vén : «Oh nemes leány,.mi, hányod vetőd maga­dat te ez világi el­múlandó jókban? Nem halloltad-é hírét egy nagy király, fiának, ki minden királyok­nál és uraknál fel­jebb való ?» 666. fej. E párhuzamos idézetek számát a legenda három változatán 1 sorról-sorra haladva, tetemesen meg lehetne még bővítenünk, de ennyi is kétségtelen bizonyítékul szolgálhat arra nézve, hogy a Katalin-legendának e három változatát mind egy helyről kiütnek tartsuk. A Debreceni- és Érdy-kódexek prózai Katalin-legendája mind a kettő Pelbárt beszédeire utal bennünket, mint legközelebbi forrásra; a verses legenda viszont egyezik a két prózai­

Next