Beke Margit: A katolikus Budapest 1. Általános Történeti szempontok – Plébániák (Budapest, 2013)
II. A mai főváros területének egykori és jelenlegi plébániái és templomai
4. AZ ÓBUDA-HEGYVIDÉKI SZENTHÁROMSÁG PLÉBÁNIA 131 A második világháború után is gazdag kulturális és hitélet bontakozott ki. A Keresztény Társaskör épületében József Attila, majd Frankel Leó Művelődési Fláz működött. A Magyar Kórus írta 1947-ben: „A Jézus és Mária lelkészség Óbuda legifjabb egyházközsége. Június 15-én egyházi hangversenyt rendezett az építendő templom javára s erre a nemes célra sikerült a különböző kiválóságok egész sorát megnyernie. A bevezetőt dr. Beresztóczy Miklós protonotárius kanonok mondotta. Közreműködtek a rómaifürdői, kőkápolnai, újlaki és a belvárosi szerviták templomi kórusai, sőt bemutatkozott a nagy nyilvánosság előtt az új lelkészség énekkara is.”23 Az új templomban az egyházi zene számára is több lehetőség nyílt. Az énekkar rendszeresen közreműködött szentmiséken a nevezetesebb ünnepnapokon. Az énekkar volt a plébánia legnagyobb hagyományokkal rendelkező csoportja, amelyben három generáció énekelt együtt.24 25 1986 tavaszán indult útjára az Egyházközségi levelek című kiadvány, amely 1996-tól LE VÉL a Szentháromság plébániától címre változott. Az 1989-ben indult változások eredményeként valamennyi általános iskolában indítottak hittanoktatást. Megalakult a Bárdos Lajos Cserkészcsapat.23 Az énekkar tagjai, a templom zenekarával és szkólájával együtt egyesületet alapítottak 1992-ben. A Viadana Kórus- és Zenekari Egyesület vezetősége: Köteles György, Víz László és Horváth Jerne.26 A „Braunhaxler” óbudai német hagyományokat ápoló egyesület megalakulása 1994- ben történt. A terület utolsó három évszázadának történelmében, kultúrájában, katolikus hagyományaiban a német ajkú lakosság alakító tényező volt. Az egyesület segítségével hozták rendbe a Kiscelli Kálváriát 1996-ban, a Vörösvári úti Fogadalmi Keresztet és a Filoxéra-kápolnát 1997-ben. 1995 óta január utolsó vasárnapján német nyelvű szentmisét tartanak a szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt, illetve a kitelepített óbudai polgárok emlékére. 1997 óta, szeptember első szombatján a Filoxéra-kápolnában — titulusa Külső-Bécsi úti Jézus Szíve — is van német nyelvű szentmise.27 A csúcshegyi lakosság összefogásának köszönhető az Aranypatak utcai, múlt századi Eckler-kereszt felújítása. Két állandó misézőhely is létesül a területen 1989-ben. Két 1950 előtt már létezett kápolna kezdi meg újból működését, a Szent Margit Kórházban (1996. augusztus 31 .)28 és 1994. december 8-án a Szűz Mária Társaság nővéreinél, a Jablonkai úton.29 Az egyházközség 1996-ban érkezik el alapításának 50. évfordulójához, ami egyben a Honfoglalás millecentenáriuma is.30 Korszerűsítik és újrafestik az épületet, felújítják a mellette levő Fogadalmi Keresztet. A Szentélyben elhelyezik a nemzeti és a pápai zászlót, majd elkészül az egyházközség saját zászlója, melyet Sövényné Rigó Krisztina tervezett, amelyen a Tóth Gyula által tervezett Szentháromság-embléma is látható. Június 24-én hozták létre az Óbuda Hegyvidéki Szentháromság Alapítványt. Ennek célja anyagi lehetőséget adni az istentiszteletekhez, hitoktatáshoz, idősek, betegek, nagycsaládosok segítéséhez, az énekkari és könyvtári munkához, a templom és a kápolnák állagának óvásához, az ifjúsági táborozások és zarándokutak szervezéséhez. Az alapítvány munkája szeptember 8-án indult. 23 Köteles 38. o. 24 Köteles 64-65. o. 25 Köteles 70. o. 26 Köteles 72. о. 27 Köteles 74. о. 28 Óbuda-Hegyvidéki Szentháromság Plébánia Levéltára. Historia Domus 1996. 29 Óbuda-Hegyvidéki Szentháromság Plébánia Levéltára. Historia Domus 1994. 30 Köteles 91. о.