Beke Margit: A katolikus Budapest 2. Általános Történeti szempontok – Plébániák (Budapest, 2013)
Újpes-Rákospalotai Espereskerület
6. AZ ÚJPEST-CLARISSEUMI SZENT ISTVÁN KIRÁLY PLÉBÁNIA A plébániaalapítás körülményei A mai Újpest területe és Rákospalota nagy része az 1711. évi szatmári béke után grófi rangot kapott Károlyi család birtokaihoz tartozott. Károlyi István gróf családi otthona Foton volt, a káposztásmegyeri pusztát felparcellázva, hasznosítható területté tette. Az 1830 után kialakuló telepet kezdetben Új-Megyernek nevezték, 1844 óta szerepel az Újpest elnevezés.1 A katolikusok részére Peitler Antal váci püspök 1870-ben itt önálló lelkészséget alapított, majd 1875-ben plébániává emelt. Az Egek Királynéja-főtemplom 1881-ben készült el. 1861-ben Károlyi István a Budapest—Vác vasútvonal mellett az Országos Magyar Gazdasági Egyesület céljaira 150 hold területet ajánlott fel, amelyet róla neveztek el Istvánteleknek. Itt először kertészet, 1875-ben agráriskola is nyílt. Európa akkori legmodernebb módszereit alkalmazva, egész Magyarországra szállítottak primőröket és dísznövényeket.2 Mária Valéria főhercegnő védnöksége alatt 1871-ben jött létre az Első Budapesti Gyermekmenhely Egyesület. 1882-ben Károlyi Sándor és felesége, göncruszkai Korniss Clarissa kápolnát emelt Istvántelek északi részén Szent István Király tiszteletére, és a Gyermekmenhely Egyesület pártfogoltjai számára nevelőotthont és kertészképző szakiskolát alapított. Az épületegyüttest Ybl Miklós tervezte. Az intézet működéséről 1884 júliusától vannak adataink. Egyházi hovatartozásáról Újpest és az ekkor önállósult Rákospalota jogvitát folytatott. A váci püspök döntése alapján csak területileg csatolták Rákospalotához, amely az esztergomi érsekség joghatósága alatt állt.3 Az alapítók külön megegyezés alapján intézetükben házi igazgató-lelkészt alkalmaztak. Az itteni néhány vincés nővér részére az intézet egyik helyiségében berendezett ideiglenes kápolnát rövidesen áthelyezték4 az épülő kápolna szentélye mögötti oratóriumba. Itt 1885-től Oltáriszentséget is őriztek. A végleges, nyilvános kápolnát 1886-ban benedikálták, ahol 1887-től már nagyheti szertartásokat is végeztek.5 Az anyakönyveket 1948 végéig az Egek Királynéja Főplébánia vezette. Az intézetek fenntartásával kapcsolatban már 1898-ban jelentkeztek anyagi gondok.6 7 1903-ban a kertészet és a kertészképző megszűnt. A gyermekmenhely Clarisseum néven katolikus leánynevelő intézetté alakult át, elemi iskolát is nyitottak. Károlyi László gróf ide helyezte az Újpesti Leánypatronázst és a Szent Erzsébet Egyesületet. A lányok gondozását a Szeretet Leányai Vincés Nővérek vezették, munkájukért csak lakást és ellátást kértek. Az első világháborúban az épületet hadikórház céljára lefoglalták. Az épületet a 1 Ugró Gyula: Magyar városok monográfiája. XI. Újpest 1831—1930. Bevezetés. “ Az újpesti egyházak és felekezetek történetére lásd SzerényI Antalné: A Szent István király. Plébánia. Újpesti Városvédő Egyesület 1996. 61—65. o. 3 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota Fő 2529/1884. 4 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota Fő 1543/1884. 5 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota Fő 3373/1887. 6 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota Fő 1659/1898. 7 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota Fő 3655/1903.