Beke Margit: A katolikus Budapest 2. Általános Történeti szempontok – Plébániák (Budapest, 2013)
Pesti-Déli Espereskerület
4. A TISZTVISELOTELEPI MAGYAROK NAGYASSZONYA PLÉBÁNIA A templomépítés előzményei A Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya plébániához ma a Csobánc u. — Diószeghy Sámuel u. — Korányi Sándor u. — Üllői út - Ferencvárosi pu.—Józsefvárosi pu. vasútvonal — Kőbányai út által határolt terület tartozik. Ezen a területen a lakosok száma 5000 fő, a római katolikusok száma 3000 fő. A plébánia impozáns temploma a Rezső téren áll.1 A Tisztviselőtelep kialakulásának gyökerei a XIX. század utolsó harmadára vezetnek vissza. A nagyvárosiasodó Budapesten létrejövő közhivatalok és így a tisztviselők száma is a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt. A tisztviselők többsége vidékről felköltözött fiatal volt. Ok megszokták és továbbra is törekedtek arra, hogy a „nagyvárosi forgatagban” is a természettel való közvetlen kapcsolatot megtartsák. Ez pedig csak kertes családi ház építésével volt biztosítható. A tisztviselők általában még nem rendelkeztek olyan jövedelemmel, ami lehetővé tette volna az önálló építkezést. Egyértelmű volt, hogy a megvalósítás csak igen kedvezményes feltételek mellett történhetett. Ilyen kedvezményekhez pedig csak egyesületi vállalkozás juthatott. Ezért 1871-ben megalakult a Elivatalnokok Első Házépítő Egylete. Reális igényeik ellenére nem találtak olyan bankot, mely biztosította volna részükre a szükséges hitelt. A szép remények füstbe mentek, az egylet feloszlott. A vágy azonban tovább munkált a tagokban. 1883-ban megalakítottak egy új egyesületet a Budapesti Tisztviselők Házépítő Egyesülete névvel, az elsővel azonos céllal. Pénzt nekik sem sikerült szerezni. A harmadik próbálkozás azonban még ebben az évben megalakult Házépítő Tisztviselők Egyesülete volt. Ez a szervezet, okulva az előző próbálkozások tapasztalataiból a telep céljára konkrét területet szemelt ki „az Üllői úti vámsorompón” (ma ennek helyén a Heim Pál Gyermekkórház áll) túl, az Orczy-kerttől balra fekvő kisrákosi telkeket. A főváros ezt a X. kerülethez tartozó területet részint mezőgazdasági célra bérbe adta, részint lóvásártérnek használta, de némelykor katonai gyakorlótér is volt. Az egyesület erre a területre az igényét 1883. augusztus 14-én nyújtotta be a Fővárosi Tanácshoz. A döntés hosszas huzavona után 1884 őszén született meg. A főváros 30 109 négyszögölnyi területet - a mai Orczy út - Bíró Lajos u. (mindkét oldala) — Bláthy Ottó u. — Elnök u. által határolt területet négyszögölenkénti 1 korona vételárért átadott a telep megépítésére. Az elsőnek elkészült családi házba 1886. július 20-án költöztek be.2 Utána folyamatosan épültek a családi házak és bővült a Tisztviselőtelep a mai terjedelmére, amelyet az Orczy út — Vajda Péter u. — Könyves Kálmán krt. — Üllői út határol. A Tisztviselőtelep alapító családjai között nagy számban voltak katolikusok, akik a kőbányai plébániához tartoztak. A nagy távolág és a rossz közlekedési viszonyok miatt azonban nem tudtak olyan intenzív kapcsolatot kialakítani a plébániával, mint amilyet szerettek volna. Kellő anyagi eszközök hiányában pedig nem gondolhattak arra, hogy akár kápolnát építhessenek és plébánia alapítását kezdeményezhessék. Ebben a kényszer1 Schem. 2007. 359-360. o. 2 Pap Zsolt—Pruzsinszky József: Száz meg tizenöt év. A Budapest-Józsefvárosi Tisztviselőtelep i 15 éves története. I—IV. Budapest 2000—2001. (a továbbiakban: Pap—Pruzsinszky) I. 26. o.