Beke Margit: A katolikus Budapest 4. Oktatási és nevelési intézmények (Budapest, 2019)
XI. Más katolikus szellemiségű intézmények
988 XI. MÁS KATOLIKUS SZELLEMISÉGŰ INTÉZMÉNYEK az első kétosztályos elemi iskola az Erzsébet királyné úton (a mai Felsőcsatári úton) Bányai Döme házában létesült. A lakóház egy favázas, palatetős épület volt, ezért a helyiek „Pala” iskola néven hívták, 70 tanulója volt és két évre 1060 korona bérleti díjat fizetettek a tulajdonosnak. A „Palát” 1909-ben az új Rendessytelepi iskolához csatolták, az épület pedig később a helyi Katolikus Legényegylet székháza lett. 1904-ben a Pest—Cegléd—Szolnok vasútvonal melletti, a kavicsbányái iparvasúttól Vecsés felé eső területen Szemere Miklós kezdett tervszerűen parcellázni. Az 1910-es években alakult ki a Szemeretelep városrész, mely az ő családnevét viseli. 1908-ban a Konrád utcában (ma Bajcsy-Zsilinszky út 63.) béreltek egy házban egy helyiséget iskolai tanítás céljára, majd nem sokkal később a József Attila utca 19. számú épületben még egy szobát. 1910-ben az 1. számú igazgatói körzethez csatolták. A Szemeretelepi Polgárok Egyesülete 1913-ban a vallás- és közoktatási miniszterhez kérvényt intéztek, hogy az 1913/14-es tanévre engedélyezzen egy osztatlan iskolát a telepen egy tanárral. Megkeresték Pest vármegye törvényhatósági bizottságát, a megye királyi tanfelügyelőjét, Pestlőrinc képviselő-testületét, Förster Aurélt a terület országgyűlési képviselőjét, hogy feliratban támogassák a miniszternél kérésüket.7 1913. szeptember 21-én avatták fel az iskolát, melynek épületét Balázs Imre adta bérbe, átalakítását pedig a község végezte.8 Igazgatója Bajza Mihály, Farkas Gyula,9 majd Kuhár Ernő lett, aki a telepi hitélet megindítója is, hisz pap hiányában a hittant is ő tanította a gyerekeknek.10 1920-ban Bauer Sándor egyháztanácsi tag kezdeményezésére július 25-étől az iskolában minden hó második vasárnapján délelőtt 10 órától istentiszteletet tartottak.11 A Rendessytelep az Üllői út és a vasútvonal közötti területen található, melyet az 1800-as évek végén Rendessy Károly óbudai pékmester vásárolt meg és parcellázott ki. 1896-tól számos üzem kezdte meg itt a működését (Storand Vilmos serfőzdéje és malátagyára, a Steiner-féle Szalagszövőgyár, valamint a Kistext), amelyek munkalehetőséget biztosítottak így kialakult egy munkáskolónia. A rendessytelepi Állami Elemi Népiskolát 1909-ben a Linczinger Tamás tulajdonában lévő Bethlen Gábor utca 6. számú házban nyitották meg, két tanteremmel. Első igazgatója Ferenczi Sándor, első tanítónője Borhyné Kozáry Ilona volt. 1910. január 1-jével Pusztaszentlőrinc elszakadt Kispesttől és önálló nagyközséggé vált Pestszentlőrinc néven. Februárban elhunyt Ribényi Antal kispesti lelkész és az egyháztanács feliratban fordult a megyés püspökhöz, hogy a pestszentlőrinci plébánia megalakulhasson, leválva Kispesttől. 1910. augusztus 24-én a püspök úr dr. Wimmerth Béla kispesti káplánt nevezte ki pestszentlőrinci kihelyezett káplánnak „expositus tamen cum omnibus juribus dotationibus et oneribus” (az összes jogokkal és kötelességekkel). Szeptember 4-én a Wlassics Gyula utcai iskolában lévő kápolnában ünnepi misével és bankettel fogadták az új lelkészt Farkas Gyula elemi iskolaigazgató vezetésével. Templom nem lévén, hosszas utánjárással kapta meg az elemi iskolában a tanítók szobáját és 7 Kispest-Szentlőrinci Lapok 1913. XIII. évf. 12. sz. 6. o. 8 Kispest-Szentlőrinci Lapok 1913. XIII. évf. 36. sz. 5. o. 9 A Pestszentlőrinc 10. o. 10 Kubinyi 72. o. 11 Kubinyi 72. o. 2. kép. Kuhár Ernő igazgató (Vindus M.)