Beke Margit: Az Esztergomi (Esztergom-Budapesti) Főegyházmegye papsága 1892-2006 (Budapest, 2008)

Névtár

139 Csordás 1908. 272. o„ Schern. 1909. 306. o„ Schern. 1910. 306. о., Schern. 1911. 308. o„ Cire. 1903. 142. о., Cire. 1911. 139. о., Fazekas 3721. sz. Csontos Tivadar dr. teol., dr. iur. civ., kollé­giumi rektor, kisegítő (1910. jún. 29.-1985. máj. 30.) - Érsekújvárott született 1910. június 29-én. 1936-ban lépett be a ferences rendbe és Szombathelyen szentelték pappá 1941. június 15-én a ferences rend címére. Rendi szolgálat­ban ezután kisegítő Budapesten az Alkantarai Szent Péter-templomban. 1942-ben Esztergom, ban a Szent Antal kollégium rektora. 1950-től, a szerzetesrendek feloszlatása után kisegítő Budapesten az Alkantarai Szent Péter-temp­lomban. 1960-tól a Solidaritas Háziipari Szö­vetkezetben tevékenykedett, ahol 1963-1973 között elnök volt. 1975-ben az Esztergomi Fő­egyházmegye szolgálatában kisegítő az Al­kantarai Szent Péter-templomban. Budapesten hunyt el 1985. május 30-án, életének 75., pap­ságának 44. évében. Budapesten a Kerepesi úti temető ferences kriptájában helyezték el földi maradványait. Forr.: PL Necr. 131.0. írod.: Schem. 1982. 345. o., Schem. 1989. 142. o., Circ. 1985. 30-31. o. Csordás Eörs Mária dr. (PhD) teol., eszter­gomi kanonok, rektor (1943. márc. 12.-) - Budapesten született 1943. március 12-én. Középiskolába Budapesten járt a József Attila Gimnáziumba. Teológiai tanulmányait Eszter­gomban végezte. 1966-ban VI. évét töltötte Bu­dapesten a Hittudományi Akadémián, amely­nek végeztével 1967-ben teológiai doktori fo­kozatot nyert. 1983-1985 között Rómában egyházjogot tanult a Pápai Magyar Egyházi Intézetben ösztöndíjasként az Universita Gre­goriánén, ahol kánonjogi licenciát tett. 1997- ben a doktori címet Pázmány Péter Katolikus Egyetem Phd-vé minősítette. A későbbiekben Esztergomban a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola kommunikáció szakját is elvégezte 2000-2002 között. Esztergomban szentelték pappá 1966. július 19-én. 1967-ben káplán Varsányban, 1969-től Balassagyarma­ton. Plébánosi kinevezését 1974-ben kapta meg Lábatlanba. 1985-ben plébános Budapest- Tisztviselőtelepen. 1989-ben tanácsos plébá­nos, 1991-ben pápai prelátusi címmel tüntet­ték ki. 1991-től vicerektor a Központi Papne­velő Intézetben és óraadó tanár a Hittudomá­nyi Akadémián. 1995-től ismét plébános Bu­­dapest-Rákospalotán a főplébánián. 1998-ban az Esztergom-Budapesti Érseki Hivatal iro­daigazgatójának nevezték ki. 2002-től rektor Bécsben a Collegium Pazmanianumban és egy­úttal Bécs-Liesing templomigazgatója. 1973- ban az Érseki Főszentszéken kötelékvédő, 1977-ben főszentszéki bíró, 1986-ban ügyvéd, 1996-tól az Érseki és Prímási Főszentszéken bíró és egyúttal jegyzői tisztséget is betölt. 2003-tól a bécsi Érseki Bíróság bírója is. 2000-ben az esztergomi főszékesegyházi káp­talan mesterkanonokja. 2007-től a Szent Ist­ván Tudományos Akadémia tagja. 1991-ben a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend kancellárja lett. 1998-tól a lovagrend magyarországi dip­lomáciai képviseletét is ellátja és ügyvezető miniszter. A Piligrims Shell (1991), a Jeruzsá­lemi Szent Sír Lovagrend csillagkeresztes fő­tisztje (1996), a Mauritius és Lázár Rend tisz­tikeresztje (1998), a Palma Equestris Ordinis Sancti Sepulcri Hierosolymitani arany foko­zata (1999), a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje (2000), a Magyar Köztársaság Rubintokkal kirakott dísztőrje (2001), a Szon­­gott Kristóf-díj (2002), a „Pro Űrbe” Eszter­gom (2002) kitüntetések birtokosa. 1991-től a Józsefváros Közbiztonságáért Alapítvány ku­ratóriumának elnöke is. A római Accademia Constantiana tb. tagja. Sokat fáradozott temp­lomrestaurálások terén is, így 1967-ben Nóg­­rádsipeken, 1973-ban Ipoly szögön, 1978-ban Lábatlan Il-őn. Emellett plébánialakot épített 1977-ben Lábatlan I-en, restaurálta a tisztvise­lőtelepi plébániát, a rákospalotait, továbbá a Központi Papnevelő Intézetet. Publikációi je­lentek meg az Új Áldás, a Hírlevél (Magyar Kánonjogi Társaság Értesítője 1996), a Kánon­jog (1-2/2000, V/2003), az Új Ember (2004) és a Magyar Nemzet (2003) hasábjain. Művei: 1. A magyar Prímási Főszentszék jogalapja. Budapest 1980. - 2. Az erkölcsi bizonyosság fejlő­dése az esztergomi joggyakorlatban, különös tekin­tettel a kényszerházassági perekre, a XVI. századtól napjainkig. Budapest 1981. - 3. Bevezetés a Krisz­tus misztériumba. Budapest 1994. - 4. A klerikus zsolozsmázás fejlődéstörténete és kötelezettsége. Budapest 1994. - 5. Bábel Balázs-Kránitz Mihály- Vanyó László-Cs. E. szerk.: A keresztény spiritua­­litás története és a lelki élet teológiai alapjai. Buda­

Next