Beke Margit: Az Esztergomi (Esztergom-Budapesti) Főegyházmegye papsága 1892-2006 (Budapest, 2008)
Névtár
45 Barna Szent Imre rendi gimnázium tanára és osztályfőnök. 1948-1951 között káplán Budapest- Szentimrevárosban. Az 1950-es években az egyházi iskolák államosítása után káplán és az ifjúsági közösség vezetője a Szent Imre plébánián. A papi szolgálattól az állam 1951-ben eltiltotta. A szülők kérésére megszervezte a családi hitoktatást, amelyet az államvédelmi szervek illegálisnak minősítettek, emiatt nyolcévi börtönre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult. Kitiltották az ország minden oktatási intézményéből. 1963-tól 1983-ig egyházi szolgálaton kívül volt. Rézkarc-ügynökként kereste kenyerét. 1977-ben rokkantnyugdíjas lett. 1977-től a Magyar Tudományos Akadémia Reneszánszkutató Csoportjának tagja. 1983- ban Lékai László bíboros felvette az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyébe, és november 1-jétől kisegítő lelkész Budapest-Terézvárosban, 1985-ben a Béke Királynéja lelkészségen 1992-ig. 1989-ben nyugállományba vonul. 1996-ig gyóntató a pesti ferenceseknél, majd a székesfehérvári papi otthon lakója lett. 2004- ben gyémántmiséjét ünnepelte. A szegedi József Attila Tudományegyetemen, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen előadó 1992-ig. 1986-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a c. egyetemi tanári címet kapta meg. A Magyar Köztársaság Érdemrendjének Tisztikeresztjét 2001. augusztus 20-án vehette át. Sokat tett a Magyar Cserkészszövetségért. A Vezetők Lapja főszerkesztője. Elindította a Prohászka Kiadót Székesfehérvárott 2003-ban, valamint a Prohászka Baráti Kört. 2004-ben a Professzorok Batthyány Köre tagjai közé választotta. Publikációi jelentek meg az Új Ember, a Vigília, a Távlatok, a Magyar Könyvszemle, a Magyar Nyelv, a Filológiai Közlemények hasábjain. Müvei: 1. Romon Virág. Fejezetek a Mohács utáni reneszánszról. Budapest 1986. (2001) - 2. Balassi Bálint, az istenkereső. Budapest 1992. - 3. Fiatal Magyarság. Budapest 1993. - 4. Krisztus agóniája bennünk. H. n. 1994. (20053) - 5. Találkozások Jézussal. Bibliai lélekelemzések. Budapest 1994. (20056) - 6. Vallomások Könyve I. Ki nekem Krisztus? Miért vagyok keresztény. Budapest 1995. - 7. Interjú 1: Isten szerelmese, emberek barátja. Székesfehérvár 1997. - 8. Prohászka Ottokár Naplójegyzetek I—III. Szerk.: -. 1997. - 9. Vallomások könyve II. Édesanyánk az Egyház. Székesfehérvár 1998. - 10. Inteijú 2 Isten barátja. Mindenkinek mindene. Székesfehérvár 1998. - 11. Vitéz Barlay János tábornok háborús naplói. Részletek. 1914— 1918. Budapest-Siklós 1999. - 12. Interjú 3. Csobánka Napló Székesfehérvár 2000. - 13. Fiatal Magyarság. A csodaszarvas nyomában. Budapest 2000.- 14. írások Prohászkáról. Prohászka Gyermekkora. Székesfehérvár 2002. - 15. Jelképek a keresztúton. Székesfehérvár 2002. - 16. Vallomások könyve III. Ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. Székesfehérvár 2003. - 17. „Isten akar valamit tőlem.” Prohászka, az alkotó. Székesfehérvár 2003. (20052) - 18. Hitvédelem és hazaszeretet Prohászkánál, avagy antiszemita volt-e Prohászka? Székesfehérvár 2004.- 19. Názáretből Betlehembe. Székesfehérvár 20052.- 20. Világnézeti Figyelő 1. Álarc nélkül (Rousseau, Tolsztoj, Brecht, Hemingway, Marx). Székesfehérvár 2005. - 21. Világnézeti Figyelő 2. A Poézis teológiája. H. n. 2006. - 22. Prohászka utolsó szentbeszédei. Prohászka Baráti Kör Kiadványa. Székesfehérvár 2006. - 23. Legyetek világító emberek. Székesfehérvár 20062. - 24. Prohászka Ottokár Elmélkedések az evangéliumról. I-IV. Szerk.: -. H. é. n. - 25. Prohászka Ottokár, a székesfehérváriak szent püspöke 1905-1927. H. é. n. - 26. Prohászkaszobor ledöntése. Székesfehérvár. É. n. Forr.: EB К írod.: Sehern. 1997. 412. о., Sehern. 2006. 37. о., Cire. 1983. 27. о., Egy életmű a bibliográfia mérlegén. Összeáll.: Busa Margit. Budapest 2000. (1938— 2000 között minden megjelent munka.) Barna József dr. teol., plébános (1930. máj. 7.-1989. szept. 23.) - Budapesten született 1930. május 7-én. Teológiai tanulmányait Esztergomban, а VI. évet a budapesti Hittudományi Akadémián végezte. Esztergomban szentelték pappá 1954. június 20-án. Szentelése után a Hittudományi Akadémián folytatta tanulmányait 1956-ig. Ezután káplán Dunakilitin, 1957-ben Budapest-Kelenföldön, 1958- ban Budapest-Törökőrön, ahol egyúttal hitoktató is. 1964-ben káplán a Budapest-Szent Család-templomban, 1971-ben a Budapest- Ulászló utcai templomban, 1977-ben a Budapest-Magna Domina-kápolnában, 1981-ben Budapesten а XIII. kerületi Szent Margittemplomban. Plébánosi kinevezését Dömösre kapta 1988-ban. Egy baleset következtében felmentését és nyugdíjazását kérte. Végül Esztergomban, a Vaszary Kolos Kórházban hunyt el 1989. szeptember 23-án, életének 60., pappá szentelésének 36. évében. Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra.