Beke Margit (szerk.): Boldog Meszlényi Zoltán Lajos válogatott kéziratai (Budapest, 2014)
Függelék
248 Annotált nevek gyár trónt. Magyarországot Európai tekintélyre emelte. 1186-ban Capet Margit francia királyi főhercegnőt, Henrik angol trónörökös özvegyét vette feleségül. Az írásbeliség elrendelése nevéhez fűződik. Az udvari kancelláriát és a kápolnaispánságot létrehozta. Binet, Carolus Josephus Henricus (Juvigny [Franciaország], 1869. ápr. 8.-1936. júl. 15.) bíboros, érsek. 1920-ban soissons-i püspök, 1927-ben besanconi érsek, 1927. dec. 19-én bíboros. Bisleti, Caietanus (Verdi, 1856. márc. 20- 1937. aug. 30.) bíboros, prefektus. 1911. nov. 27-én bíboros, a Szemináriumok és Egyetemek Kongregációjának prefektusa, a Jeruzsálemi Lovagrend nagy priorja. Bonifác, Szent (Crediodunum [Wessex, Britannia], 673 k.-Dokkum [Friesland], 754. jún. 5.) vértanú, Germánia apostola. 716-ban a szászok megtérítésére indult. Egy ideig Liutprand longobárd király udvarában tartózkodott, majd a Frank Birodalomban térített. 722-ben Germánia püspökévé szentelték. Thüringiában is sok eredményt ért el. Számos kolostort alapított. 52 társával együtt vértanú halált szenvedett. Bonzano, Giovanni Vincenzo (Castelletto Monferrato, 1867. szept. 27-Róma, 1927. nov. 26.) bíboros, az Egyesült Államok apostoli delegátusa 1912-1922 között, Mexico apostoli delegátusa is lett 1915. jún. 22-től, és missziós munkát végzett Kínában 1897-ig. 1899. aug. 26-án helynök, és Vigevano kancellárja 1900. febr. 10-én. Ezt követően 1901-től a Propaganda Fide-ben tanított, melynek 1904. máj. 16-án rektora lett. Melitene címzetes püspöke, 1922-ben lett San Pancrazio bíborosává, amikor is megszűnt apostoli delegátusként tevékenykedni. Az assisi Santa Maria degli Angeli bazilika kezdeti felújítását felügyelte 1925. ápr. 19-én. Pápai legátusként is szolgált a 1926. jún. 20-24-ig tartó XXVIII. Chicagói Eucharisztikus Világkongresszuson. Bornemissza Gyula, báró (Kolozsvár 1873-) követ. 1919. máj. 5-30. között az aradi kormányban külügyminiszter, 1924-től a Vatikánban követ. Boroviczény Aladár, kisvárdai (Jalkovec, 1890— Marau [Ausztria], 1963. ápr. 15.) politikus, diplomata. Állam- és jogtudományi doktorátusa megszerzése után a külügyminisztériumban szolgált. Az első világháborúban orosz fronton harcolt. 1918-1919-ben ismét a külügyminisztérium munkatársa. 1920-1921-ben a vatikáni követség ügyvivője. Aktívan közreműködött IV. Károly mindkét visszatérési kísérletében (1921. márc.-ápr., 1921. okt.). Breyer István (Budapest, 1880. aug. 4.-Győr, 1940. szept. 28.), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban 1915-ben miniszteri tanácsos, 1922-ben helyettes államtitkár. 1917-ben esztergomi kanonok. 1933-ban győri megyéspüspök. Bus Benedek keresztapa Buzárovits nyomda Caffarelli-Borghese, Scipione (1576-Róma, 1633. okt. 2.) bíboros, prefektus. 1605. júl. 18-án bíboros, 1609-ben könyvtáros, penitenciárius, 1610-ben bolognai érsek, kamerlengó, 1618-ban a Signatura prefektusa. Művészetpártoló hírében állt. Callixtus, I., Szent (Róma, 150 u.-Róma, 222. okt. 14.) 217-től pápa. Keresztény rabszolga családban született, akit fölszabadítottak. Szardínia szigetén a bányában dolgozott. Zefirinus pápa maga mellé vette, diakónussá szentelte és rábízta a Via Appia melletti temető felügyeletét. 217-ben pápává választották. Alexander Severus császár börtönbe vetette, majd egy zendülés alkalmával megölték. Callixtus, III., Alonso de Borja (Játiva [Valencia m.], 1378. dec. 31-Róma, 1458. aug. 6.) pápa. 1429-ben Valencia püspöke. 1444. máj. 2-án bíboros. 1455. ápr. 8-án pápává választották meg. Karvajai bíborost küldte Magyarországra, és 1456. jún. 29-én elrendelte a déli harangszót a török fölötti győzelem kiesdésére. Júl. 22-én Hunyadi János a nándorfehérvári ütközetben legyőzte a törököket. Cap József őrvezető Caracalla, Marcus Aurelius Antonius (Róma, 188. ápr. 4.-Mezopotámia [Carrhae közelében], 217. ápr. 8.) 211-től római császár. Testvérét, Getát megölette. 212-ben. kiadta a Constitutio Antoninianát, amelyben valamenynyi szabad római polgárjogot nyert. Hódításai során 217-ben Edessából a párthusok ellen indított hadjárata közben testőrei megölték. Termái Rómában ma is láthatók. Celle, Hipplyte-Marie de la (Beaune [Belgium], 1863. febr. 8.-Nancy, 1930. aug. 27.) megyéspüspök. A párizsi S. Sulpice szemináriumban, majd Rómában a Gall szeminárium-