Beran Ferenc: A keresztény erkölcs alapjai (Budapest, 2004)
II. rész: A keresztény ember erkölcsi élete
hanem a másik ember szeretetében, mosolyában, figyelmességében, áldozatkészségében megtapasztaljuk. Ilyen értelemben mondhatjuk, hogy a szeretet, a kölcsönös adás és az elfogadás képessé teszi az embereket arra, hogy kölcsönösen kiemeljék egymást a magába zártság verméből. A mai világ tehát Isten és az általa adott kinyilatkoztatás elfogadása nélkül is eljuthat a szeretet szükségességének felismeréséhez. Az emberszeretet megnyilvánulási formái Az antropológiával foglalkozó tudományok megvizsgálták az emberi szeretet kibontakozását, vagyis azt, hogy az áldozatos szeretetre való készség hogyan alakul ki az emberben. Megfigyelésük szerint a gyermek szeretetére elsősorban az érzelmi, birtokló szeretet jellemző. A gyermek érzelmileg vonzódik szüleihez és „birtokolni” akarja őket. Ez a gondolat fejeződik ki nagyon szépen József Attila „Mama” című versében. E szerint a gyermek költő nem akarja, hogy édesanyja mással foglalkozzon, azt kívánja, hogy neki szentelje minden idejét. A gyermek érzelmi, birtokló szeretete nagyon sokszor féltékenységet válthat ki testvéréből, aki ugyanúgy teljesen igényt tart édesanyjára. A szakemberek szerint az identitás (önazonosság) kiformálódásával kezdhet kialakulni a gyermekben a jóakaró szeretet. Ez a szeretet már nem csak a saját javát keresi, hanem figyelembe veszi a másik érdekeit is. Mérlegeli, hogyan gondolkodik a másik, milyen segítséget adhat neki, hogy a célját meg tudja valósítani. A barátság és a szerelem nagyon sokat segíthet a jóakaró szeretet kialakulásában, hiszen a fiatalnak lehetősége nyílik arra, hogy a másik „szemével” is megismerje a világot. Az ember az áldozatos szeretet fontosságát az életre szóló döntések után fedezheti fel. Két ember tartós kapcsolata elképzelhetetlen az áldozatos szeretet gyakorlása nélkül. A másik gyen-137