Beran Ferenc: A keresztény erkölcs alapjai (Budapest, 2004)

II. rész: A keresztény ember erkölcsi élete

hanem a másik ember szeretetében, mosolyában, figyelmessé­gében, áldozatkészségében megtapasztaljuk. Ilyen értelemben mondhatjuk, hogy a szeretet, a kölcsönös adás és az elfogadás képessé teszi az embereket arra, hogy kölcsönösen kiemeljék egymást a magába zártság verméből. A mai világ tehát Isten és az általa adott kinyilatkoztatás elfogadása nélkül is eljuthat a szeretet szükségességének felismeréséhez. Az emberszeretet megnyilvánulási formái Az antropológiával foglalkozó tudományok megvizsgálták az emberi szeretet kibontakozását, vagyis azt, hogy az áldozatos szeretetre való készség hogyan alakul ki az emberben. Megfi­gyelésük szerint a gyermek szeretetére elsősorban az érzelmi, birtokló szeretet jellemző. A gyermek érzelmileg vonzódik szü­leihez és „birtokolni” akarja őket. Ez a gondolat fejeződik ki nagyon szépen József Attila „Mama” című versében. E szerint a gyermek költő nem akarja, hogy édesanyja mással foglalkoz­zon, azt kívánja, hogy neki szentelje minden idejét. A gyermek érzelmi, birtokló szeretete nagyon sokszor féltékenységet vált­hat ki testvéréből, aki ugyanúgy teljesen igényt tart édesanyjá­ra. A szakemberek szerint az identitás (önazonosság) kiformá­lódásával kezdhet kialakulni a gyermekben a jóakaró szeretet. Ez a szeretet már nem csak a saját javát keresi, hanem figye­lembe veszi a másik érdekeit is. Mérlegeli, hogyan gondolko­dik a másik, milyen segítséget adhat neki, hogy a célját meg tudja valósítani. A barátság és a szerelem nagyon sokat segíthet a jóakaró szeretet kialakulásában, hiszen a fiatalnak lehetősége nyílik arra, hogy a másik „szemével” is megismerje a világot. Az ember az áldozatos szeretet fontosságát az életre szóló dön­tések után fedezheti fel. Két ember tartós kapcsolata elképzel­hetetlen az áldozatos szeretet gyakorlása nélkül. A másik gyen-137

Next