Bernolák Éva: A sziklára épült egyház. Egyáztörténelem. Hittankönyv az általános iskolák 6. osztálya számára - A Szent István Társulat hittankönyvei 6. (Budapest, 2016)

IV. A széthulló keresztény egység

Összehívták a birodalmi gyűlést. A pápai követ szóban és írásban is figyelmeztetett mindenkit: „Az ellenség fegyvere keblünkre van szegezve. Rácországot dúlják, Magyarországot támadják. De Németországot és Itáliát is fenyegetik.' Vitéz János - magyar követ - is szólásra emelkedett, és hangoztatta: „Ha eddig másokat részesítettünk az oltalom jóté­teményében, ma már elérkezett a viszontszolgálat ideje. Ne engedjétek elesni azokat, akiket - miután elestek - nehéz volna felemelni!" Ahol kihirdették a „keresztes háborút”, gyülekezni kezdett a falvak, városok népe. A pápa minden kincsét összeszed­te, még a vatikáni könyvtár kódexeiről is leszedték az ezüst csatokat, Hunyadi pedig nagy körültekintéssel szervezte seregét, előkészítve Nándorfehérvár védelmét. „Megindult a felkelők áradata, akik vallásos érzésből fogtak fegyvert. Szent zászlókkal vonultak: parasztok, szegények, falusi papok, diákok. A keresztesek elszántságát szigorú erkölcs, önkéntes fegyelem és rendtartás erősítette. Nem volt köztük léhaság, kényelem, dínomdánom" (korabe//fe/­­jegyzés). 1456 nyarán Hunyadi és Kapisztrán seregei legyőzték a török haderőt. A győzelem oly nagy volt, hogy Európát délről 70 évig nem fenyegette újabb támadás. • Mondd el, hogyan védte meg a nép a hazáját Nándorfehérvár alatt! • Mi lett a győzelem következménye? • Mi volt Hunyadi sikereinek az oka? IK reneszánsz. Magyarországon Hunyadi János fia, Mátyás király (1458-1490) hosszú uralkodása alatt megerősítette az országot. Nagy tekintélyt szerzett Európa-szerte reneszánsz udvarával. Építkezései, budai palotája, könyvtá­ra példaként szolgált. Tudósok, művészek gyűltek köréje (Vitéz János, Janus Pannonius, hívő egy­házi emberek és Bonfini, az itáliai humanista). Halála után a budai központ megszűnt, de hatása tovább érződött. A fiatalok ezután is Itáliába mentek tanulni (Padova, Bologna). Ekkor épült Esztergomban a híres Bakócz-kápolna. A hazai isko­láztatás is fellendült a városi plébániai iskolákban, a káptalani iskolák pedig egyetemi szinten tanították a világiakat is, akik a királyi kancel­lárián dolgoztak. Egyre jobban foglalkoztatta az embereket nemzeti történelmünk, és a nyelv iránt is felébredt az érdeklődés. A humanis­ta műveltség egyre szélesebb körben terjedt. Felvirágzott a kolostori irodalom. Megnőtt az igény a magyar nyel­vű alkotások iránt. A „Karthauzi Névtelen" magyar nyelvű prédikációs­­könyvét széles körben használták. Ráskai Lea - Domonkos-rendi apáca - legendái nagyon ismertek voltak. Temesvári Pelbárt feren­ces prédikációgyűjteményeivel segítette szónokká testvéreit. Laskai Osvát az irodalom eszközeivel figyelmeztette kortársait a török ve- N. wziergomi eatóíi-tápolna &

Next