Bíró Bence et al. (szerk.): A magyar múltat kutatni, írni és láttatni - ez által szolgálni a hazát. Tisztelgő kötet J. Újváry Zsuzsanna 25. pázmányos oktatói éve előtt (Budapest, 2020)
Barlos-Gyimóthy Eszter Márta: "Bizony, az Úr ajándéka a gyermek". A csetneki családok temékenységi vizsgálatainak első eredményei
„BIZONY, AZ ÚR AJÁNDÉKA A GYERMEK közötti kohorszonkénti ingadozást mutatnak.27 Visszautalnék a lányok házasságkötési életkori gyakoriságára, amely szerint a protestáns hajadonok akár két évvel hamarabb is házasságra léphettek Csetneken: az adatok azt mutatják, hogy katolikus társaikhoz képest nem szültek több gyermeket. A 15 évnél fiatalabban családot alapító evangélikus lányok jellemzően három, a katolikusok négy gyermeket szültek, a 15-19 éves koruk között férjhez ment evangélikus hajadonok 3,49, míg az azonos korú katolikus lányok 4,38 gyermeket hoztak világra.28 Összehasonlításként a csurgói jobbágycsaládok körében a 18. század második felében átlagosan 5,5 gyermek született.29 Faragó Tamás az 1788. évi összeírás miskolci adatai alapján a nemesek családjaiban átlagosan hat, a nem nemes családokban hét gyermek születését tartja reálisnak.30 A sárközi Sárpilisen 1750-1790 között családonként átlagosan 7,5 gyermek látta meg a napvilágot, amely érték az 1791-1820 közötti időszakra már 5,5 főre, majd a következő 30 évben 3,8 főre csökkent.31 Időben jóval későbbi a hajdúdorogi adat, amely szerint a település családjaiban 1897-1900 között 5,9 gyermek született átlagosan.32 Ez a néhány, az ország különböző területéről vett 18. századi példa is jóval magasabb családonkénti gyermekszámot mutat, mint amit csetneki hívek körében kimutattam. Egyedül talán az őriszentpéteri reformátusok átlagos gyermekszáma közelít a csetneki családokéhoz: a 18 század végi és 19 század eleji református házaspárok átlagosan 3-4 gyermeket vállaltak, majd az 1820-as évektől 27 Természetesen az első évtizedek alacsony értekére mindenképpen magyarázatot ad a korai anyakönyvezés: kevés anya születési ideje ismert és sok a keresztelési bejegyzések közötti hiány is. Az evangélikus adatokban a legmagasabb értéket, családonként 4,5 gyermeket az 1710. évi pestisjárvány után rekonstruáltam. Ezután a 3 gyermek volt az „elfogadott” a körükben - egyedül az 1760-as években mutattam ki 3,6-os átlagos gyermekszámot. Ennek hátterében egy pontosabban adminisztráló lelkész is áll. Az értékek a vizsgált korszak utolsó évtizedében csökkenő tendenciát mutatnak. 1760-as évekig a katolikus feljegyzések száma alacsony és minősége is gyenge. A családok átlagos gyermekszáma az 1770-es évek végéig 5 körül mozog, majd az következő évtizedekben a 3-as érték felett stagnál. 28 A 20-24 éves koruk között asszonnyá lett protestáns lányok 3 gyermeket, katolikus társaik 3,6 gyermeket szültek Csetneken. 29 Kováts és Cs. Tóth, Csurgói..., 70. 30 Faragó, A város népessége. ..,189. 31 Balázs Kovács Sándor, „A sárközi egyke az anyakönyvek tükrében”, in Fiatal néprajzkutatók Országos Konferenciája, szerk. Tóth Ferenc, 136-144 (Makó: Makói József Attila Múzeum, 1993), 142. 32 Tóth Olga, „A nukleáris családok összetételének változatossága a 20. század első harmadában. Esettanulmány egy demográfiai zárványról”, Szociológiai Szemle 27,3. sz. (2017), 51-74,58. 327