Borosay Dávid: Algebra a középiskolák számára (Budapest, 1908)

ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ. Kötelességemnek tartom ezen a helyen röviden beszámolni azon módszerrel, amelyet könyvem megírásánál követtem. A cél — melyet elérni törekedtem — az, hogy a tanulót logikai gondolkodáshoz szoktatva, önálló munkásságra vezessem. Evégből ismeretkészletéböl kiindulva, lépésről-lépésre vezetem őt újabb és újabb ismeretekre, miközben folyton figyelemmel vagyok arra, hogy az egymásután következő igazságok közötti összefüggést átlássa és hogy az egyes lehozott algebrai alakok értelmét fölfogva, az azokban kifejezett tételeket szavakba foglalja. Ilv módon ismereteinek gyarapodásával együtt értelmi belátása is folyton erősbödik és lassankint megszerzi azon önállóságot és ügyességet az algebrai alakban adott föladatoknak szavakba való foglalásában s megfordítva a szavakba foglalt föladatoknak algebrai alakkal való kifejezésében, amelyek nélkül az egyenleteknek sikeres megoldása lehetetlen. Végül, hogy a tanulót teljes önállóságra segítsem, azon általá­nos elvekre hívom föl figyelmét, amelyeket az egyenletek megoldásá­nál folyton szem előtt kell tartania, s egyúttal több példán meg is mutatom, hogyan lehet ezen elveknek folytonos szem előtt tartásával a legkülönbözőbb tárgykörökhöz tartozó föladatokat könnyű szerrel megoldani. Az önálló munkásság továbbfejlesztésére bő anyagot szolgál­tatnak a Példatár föladatai, melyek közé az Értesítőkben 1892-től megjelent érettségi föladatok közül is többet fölvettem. A biztonság­érzetnek és az ebből fakadó munkakedvnek fokozására a Példatár­nak szavakba foglalt föladatai után megoldásukat is kitettem. 1*

Next