Borosay Dávid - Mattyasóvszky Kasszián: Algebra a gimnázium és reálgimnázium számára. 2. rész: Az V. osztály számára - A Szent István Társulat középiskolai tankönyvkiadványai (Budapest, 1931)
Első fejezet. A hatványozásnak első fordított művelete: a gyökvonás
V. OSZTÁLY. ELSŐ FEJEZET. A hatványozásnak első fordított művelete : a gyökvonás. 1. §. A gyökről általában. 1. A gyök fogalma. Egy négyzet területe 4m2, egy másiké pedig 9m~. Ha azt akarjuk megállapítani, hogy mekkora e két négyzetnek egy-egy oldala, akkor ennek meghatározázára az eddigi műveletek alapján nem vagyunk képesek. Azt kérdezzük, hogy mekkora az a szám, amelyiknek négyzete 4, illetve 9, amit a következő algebrai formába önthetünk : *2 = 4, y* = 9. Ebből látjuk, hogy megadott hatványhoz és hatványkitevőhöz keressük az alapot. Azon számolási műveletet, amellyel az ismeretlen alapot az adott hatványból és kitevőből kiszámíthatjuk, gyökvonásnak (radicano) nevezzük. Előző példáinkban x — 2, mert 22 = 4 és y = 3, minthogy 32 = 9. Ha most azt akarjuk jelölni, hogy 4-hez, illetve 9-hez keresni kell azt a hatványalapot, amelynek a négyzete 4, illetve 9, akkor azt így fejezzük ki : a; = f4 = 2, y = fg = 3. Általában, ha keressük azt a számot, amelynek n-dik hatványa a, akkor azt így jelöljük : n x — ][a.................1. (Olvasd: x egyenlő n-edik gyök os-val.) Az a-t egyszerűen » számnak vagy gyökalatti mennyiségnek, az z-et, vagyis az Ya kifejezést gyöknek (radix), az ?;-et pedig gyökkitevőnek mondjuk. 1*