Breznay, Adalbertus: Clavis theologiae moralis (Budapest, 1914)
Eiusdem Auctoris opera et opuscula.* a) Latina: 1. Anecdotorum Petri Card. Pázmány specimina duo. E. Codd. Mss. excerpta recensuit et praefatus est Ad. Breznay etc. Budapestini, 1885. 8-0 maj. pag. 58. In praefatione consilii edendorum Omnium Operum Petri Card. Pázmány historica descriptio continetur. 2. De philosophicis, historicis atque literarum studiis per Leonem XIII. P. M. in Hungária provectis. — Oratio habita Romae die 30. Dec. 1887. in aula Acad. Relig. Christianae. Budapestini, 1888. in 4-0. pp. 16. 3. Petri Card. Pázmány Theologia Scholastica, seu commentaria et disputationes, quae supersunt in secundam Theologicae S. Thomae Aquinatis Summae, et tertiam partem. Ea, quae spectant ad 1. et 2. II. partis, recensuit et praefatus est Adalb. Breznay etc. Opp. omn. P. Card. Pázmány seriei latinae T. IV. Budapestini, MDCCCXCIX. 4°. XV, 1-813 et T. V. pag. 11—352. 4. Clavis Theologiae Moralis seu Introductio in studium Ethicae Christianae scientificum. Usibus academicis et privatis adaptavit Adalb. Breznay etc. Budapestini, MCMXIII. Fase. I. pp. 224. b) Hungarica: 1. Páli szent Vince élete. Szentbeszéd. A budapesti Szent-Vinceegylet ünnepén, az egyetemi templomban. Budapest (é. n.), 8-r., 16 lap. 2. Keresztény karddal kereszténységet a töröknek! A magyar ifjúságnak ajánlja az ifjúságnál c egy barátja. Budapest, a «Hunyady Mátyás» intézet nyomása. 32-r., 32 lap. 3. Világos jog, kétséges törvény: mi itt a teendő? Különnyomat a «Religio»-ből. Budapest, 1880. Kocsi Sándor könyvny. 16-r. 81. A vegyes házasságból született gyermekek vallási hovatartozásáról. 4. Quid nunc ? quid tunc ? Mit és hogyan ? Két czikkely, egykét apró megtoldással a «Religio »-ból. Budapest, 1884. Rudnyánszky A. könyvny. 16-r., 27 lap. Különlenyomat a «plébániai könyvtárak» számára, a «zsidókeresztény» tvjavaslat megbuktatása által keltett országos hangulatban . Extra ephemerides «Religio», cuius per annos 27 editor et director, porto «Kath. Theol. Folyóirat» et «Egyetemes Kritikai Lapok», quarum fundator editorque ac director etat, nec non extra «Magyar Állam» et «Hittud. Folyóirat» — seorsim preso expressa.