Coloma, Luis: Boy - A Nemzeti Újság aranykönvtára (Budapest, 1925)

P. Luis Coloma

4 Lehet, hogy alakjának ez az érdekes volta, a körűié dúló szenvedélyes toliharcok, lélektani megfigyeléseinek gazdagsága, leleményének Daudetra és Cherbuliezra em­lékeztető finomsága, ügyes, fordulatos eleganciája, stílus­­művészete volt az a varázserő, mely a külföldnek eddig tapasztalt közömbösségét megtörte s a nagy közönségnek érdeklődését a spanyol regényre irányította. I. Az újabbkori spanyol irodalomról a külföld sokáig sem­­ríiit sem tudott. A német romanticizmus Calderon hatása alatt állt ugyan ; a francia klasszikusok is szívesen merí­tettek a spanyol költészetből és legendákból, de egyéb­ként a keresztény Spanyolország vagy ismeretlen volt, vagy csak torzképe kisértett itt-ott. Igaz, a spanyolok sem tettek semmit, hogy megis­merjék őket. Senkivel és semmivel nem törődve énekel­tek ; igazi elbeszélő költészetük nem volt s ami volt is, Sue, Dumas és Scott utánzásából állott. Eredetiség sehol. Csak egy tekintetben állnak meg a nemzeti hagyomány talaján : íróik nem voltak csak írók, hanem más élethiva­tás betöltői is. Spanyolországban ugyanis — Schlegel Fr. szerint — a költészet kezdettől fogva inkább államférfiak s lovagok, mint tudósok és csupán művészek foglalkozása volt s nincs nemzet, melynek költői között annyian vol­nának, akik hazájukért kardot is forgattak. Értelmi vezetői nem annyira a háborúban harcoltak, mint inkább a kamarákban. Jósé Echegaray, a híres drámaíró sokáig mint tudós, mathematikus, mérnök, akadémikus, minisz­ter és szónok volt ismeretes. Csak negyven éves korában kezdte aratni a drámaírás terén hervadhatatlan babérait. Emilio Castelar megfordítva futotta meg írói dicsősége pályáját. Juan Valera, a spanyol mükritikusok egyik vezéralakja a diplomáciai téren kezdte s az irodalmin végezte életét. Alig is van e földnek még egy népe, mely­nek irodalma annyira tele volna meglepetésekkel, mint a spanyolé. Akárcsak valamely rózsáskert, ahol várat­lanul, hirtelen, egy éjtszakán bontakozik ki egy-egy szép rózsabimbó, mely a megelőző este még ismeretlenül rej­tőzött zöld levéltakarójában.

Next