Császár Mihály: A magyar művelődés a XV. században. Antonio Bonfini Rerum Hungaricum Decades-ének alapján - Művelődéstörténeti értekezések 2. (Budapest, 1902)

Tartalom - Antonio Bonfini élete és művei

34 BEVEZETES. fordítás készült. Az első még a Brenner-féle kiadás megjelenése előtt látott napvilágot,1 a második az 1568-i Zsámboky-féle szöveg teljes fordítását tartalmazza.1 2 Teljes magyar fordítása sohasem készült,3 Heltai Gáspár azonban valóban nagy elis­merésre méltó munkával, a fölösleges szószaporításokat elhagyva, a fontosabb részeket szószerint is fordítva átdolgozta és «Chronika az magyaroknak dolgairól» czímen Kolozsvárott, 1575-ben ki is adta. A lázas érdeklődés, a melylyel XVI. századbeli humanistáink legjobbjai a tudós olasz humanista kéziratát kutatják, a hét latin, négy német nyelvű kiadás és Heltai magyar átdolgozása, mind szerzőnk páratlan népszerűségéről tesz tanúságot. XVI. és XVII. századbeli legkitűnőbb történetíróink művei java részben a leg­újabb korig kiadatlanul kallódtak, velük szemben mily hasonlít­hatatlanul fényesebb az olasz humanista sikere! Több mint két századon át Bonfini műve volt itthon is, külföldön is a legtöbbet olvasott magyar történelmi munka. Az igazi történelmi érzék és kritika fejlődésével azonban híre egyre hanyatlott. Minél inkább kezdték megismerni forrásait, annál alább esett az ő pompázó földolgozásának értéke. Ma már ismerjük forrásait, pontos elemezésben ; s a történelmi valóságot többé nem szerzőnk mesterkélt, de kritikátlan földolgozásából, hanem eredeti forrá­sainak följegyzéseiből fogjuk meríteni. Tudjuk, hogy ott is, a hol nem írott forrásokból dolgozik — mint Mátyás és II. Ulászló korának előadásában — igen gyakran úgy gondolja ki a részle­teket a főeseményekhez;4 mint udvari alkalmazott nem írhatott teljes függetlenséggel, s mint külföldi, nem ismerhette jól a 1 Wahrhaftige Chronik d. allermechtigsten Königreich in Ungarn, übersetzt von H. Boner. Strassburg, 1541. Frankfurt, 1541. és Basel, 1645. 2 Ungarische Chronica, verteutscht aus d. latéin durch Paulum Frisium. Frankfurt am Main, 1581. 3 Kemény József gróf (i. m. 270. 1.) Soterius állítására hivatkozva 1606-ból egy belga és Czvittinger tekintélyére, ugyanazon évből egy magyar fordítás megjelenését említi, ezeknek azonban sehol semmi nyoma. 4 E tekintetben rendkívül érdekes Csánki Dezső tanulmánya Szabács megvételéről (Hadtörténelmi Közlemények. I. k. 1888. 364—388. 11.), melyben pontos forrástanulmányok alapján pontról-pontra igazolja, mily sok részletet költött Bonfini a nagy vonásaiban igaz és helyes elbeszéléséhez a szabácsi viadal leírásában.

Next