Cséplő István: Utmutatás ifjúsági egyesületek alakítására és vezetésére (Budapest, 1923)
„ténhetik, hogy idővel bővíteni kell «2 uxapszabu./okat, az újra való felterjesztés kikerülése végett ajánlatos felvenni a következő kitételt: Az egyesület elnöksége a választmányi ülésen elfogadott ügyrend keretében esetről-esetre bővebben kifejti az egyes tisztviselők hatáskörét, a szakosztályok szervezetét s egyéb fölmerülő k'vánalmakat. j Nem szabad felemlíteni az alapszabályokban az egyesület székházát, sem olyan korlátozást, hogy pl. az egyesület elnöke mindenkor a helybeli plébános. Elég csak annyit említeni, hogy „az egyesület elnöke mindenkor csak felszentelt kath. pap lehet, kit ebben az állásban az egyházmegye püspöke erősít meg s hatáskörét ugyancsak a püspöktől nyert fölmentésig tölti be“. Ez a kitétel feltétlenül benne legyen az alapszabályokban. Nem különben a következő záradék: ' Abban az esetben, ha az egyesület az alapszabályokban meghatározott célt és eljárást, illetve hatáskörét meg nem tartja, amennyiben további működése által az állam vagy az egyesület tagjainak vagyoni érdeke veszélyeztetnék, a magyar királyi kormány által haladéktalanul felfüggeszthető s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg föl is oszlatható vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására — különbeni föloszlatás terhe alatt — kötelezhető. Hogy az alapszabályok elkészítése ne adjon sok gondot, az alábbiakban közlök egy alapszabály-tervezetet, melyet aztán a helyi viszonyoknak megfelelőleg ajánlok átdolgozni: 1. Az egyesület cime, pecsétje, székhelye és célja. 1. §. Az egyesület cime:.....................-i ifjúsági egyesület. Pecsétje ugyanezt a köriratot használja.