Cséplő István: Utmutatás ifjúsági egyesületek alakítására és vezetésére (Budapest, 1923)

„ténhetik, hogy idővel bővíteni kell «2 uxap­szabu./okat, az újra való felterjesztés kikerülése vé­gett ajánlatos felvenni a következő kitételt: Az egyesület elnöksége a választmányi ülésen elfogadott ügyrend keretében esetről-esetre bőveb­ben kifejti az egyes tisztviselők hatáskörét, a szak­osztályok szervezetét s egyéb fölmerülő k'vánal­­makat. j Nem szabad felemlíteni az alapszabályokban az egyesület székházát, sem olyan korlátozást, hogy pl. az egyesület elnöke mindenkor a helybeli plébános. Elég csak annyit említeni, hogy „az egyesület elnöke min­denkor csak felszentelt kath. pap lehet, kit ebben az állásban az egyházmegye püspöke erősít meg s ha­táskörét ugyancsak a püspöktől nyert fölmentésig tölti be“. Ez a kitétel feltétlenül benne legyen az alapszabályokban. Nem különben a következő zára­dék: ' Abban az esetben, ha az egyesület az alapszabá­lyokban meghatározott célt és eljárást, illetve ha­táskörét meg nem tartja, amennyiben további mű­ködése által az állam vagy az egyesület tagjainak vagyoni érdeke veszélyeztetnék, a magyar királyi kormány által haladéktalanul felfüggeszthető s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg föl is oszlatható vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartá­sára — különbeni föloszlatás terhe alatt — kötelez­hető. Hogy az alapszabályok elkészítése ne adjon sok gondot, az alábbiakban közlök egy alapszabály-terve­zetet, melyet aztán a helyi viszonyoknak megfelelőleg ajánlok átdolgozni: 1. Az egyesület cime, pecsétje, székhelye és célja. 1. §. Az egyesület cime:.....................-i ifjúsági egyesület. Pecsétje ugyanezt a köriratot használja.

Next