Csőgl János: Tedd magad igaz emberré. Életünk problémái a mai irodalom tükrében (Budapest, 1988)
Életünk problémái a mai irodalom tükrében
Ahogy bicska asztalba áll egy ordítással beleütve,- egy-egy szó néha úgy talál, s remegve áll meg a szívünkben. (Váci Mihály: Egy szó) De van ezzel kapcsolatban egy másik fontos dolog is. Tudatában kell lennünk annak, hogy ha valaki velünk kiállhatatlan, durvaságának igazi címzettjei többnyire nem mi magunk vagyunk, hanem őmaga vagy más valaki, akire nem ordíthat rá valamiért. Ha ezt észben tartjuk, könnyebben viseljük el a hántásokat. Harag helyett megértőén kell megpróbálnunk segíteni abban, hogy bennünket bántó embertársunk kibéküljön önmagával, helyzetével. Aki meg akarja szerettetni magát az emberekkel, annak sok mindent le kell nyelnie, és bölcsnek, ügyesnek kell lennie. Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén nagyon tudtam szeretni veled. (József Attila: Gyermekké tettél) „NE ÍTÉLJ!” L. Aragon szerelmes volt a feleségébe a házasság hosszú évei után is. Mit gondoltak erről az ismerősök? Maga a Költő írja le: Nem hiszik el nekem Megvan a képük Rólam talán saját képük nyomán Levetett göncüket adják reám (L. Aragon-Illyés Gyula: Elza) 214