Csőgl János: Tedd magad igaz emberré. Életünk problémái a mai irodalom tükrében (Budapest, 1988)
Életünk problémái a mai irodalom tükrében
Az ember két legfontosabb dolga a Földön a munka és a szép családi meg közösségi élet. Aki alkotó a munkában, valószínűleg az lesz a szeretetben is, aki csak fogyasztó az életben, csupán élvező a szerelemben is. Jól érezte ezt József Attila, aki a jövő embereit nemesebb szeretőknek verselte: Villogó vágyú lányok, asszonyok, istenigazában mi ölelünk meg benneteket, akik negyvenemeletesre építjük a századokat, ölelésünk tiszta, mint a patakba hullt fény, egészségesek vagyunk, erősek és mohók. Mohón ölelünk, mintha csak tudnók, hogy minden ölelés egy állatot öl meg bennünk. (József Attila: Érzitek-e) Meg kell szoknunk, hogy alkotni vagyunk, és akkor talán rendeződik a nemi élet sok mai problémája. De fordítva is igaz: aki építő módon közeledik a nemiséghez, alkotó lesz mindenben, mert erre ihleti az önzetlen, adni akaró szerelem. Lenne bár igaza Váci Mihály prófétálásának: a technika elveszi állati szükségleteink gondját, és így alkalmat enged arra, hogy teljesebben építsük magunkban az embert: Milyen lesz gyönyörű léptű utódunk, ha majd ... nem köti... sok állati szükséglet, milyen szél emeli, s merre emelkedik a súlytalanság állapotában a lélek ?! (Váci Mihály: Mondd, kedvesem, milyen a tenger?) 335