Csőgl János: Tedd magad igaz emberré. Életünk problémái a mai irodalom tükrében (Budapest, 1988)

Életünk problémái a mai irodalom tükrében

Dolgaim elől rejtegetlek, Istenem, én nagyon szeretlek. Ha rikkancs volna mesterséged, segítenék kiabálni néked. Hogyha meg szántóvető lennél, segítenék akkor is mindennél. A lovaidat is szeretném és szépen, okosan vezetném. Ha csősz volnál, hogy óvd a sarjat, én zavarnám a fele varjai. S bármi efféle volna munkád, velem azt soha meg nem unnád. Ha nevetnél, én is örülnék, vacsora után melléd ülnék, pipámat egy kicsit elkérnéd, s én hosszan, mindent elbeszélnék. (József Attila: Istenem) Komoly lett már hejehuja lelkem, addig jártam ősz Uramhoz én. Ott is, ott is mindig csak követelőztem, de mit akartam, de mit is akartam ? Mi voltam én ?. . . Oktalan próféta, cifra szóvá gyötört akarás, irigy, ha a másik szebben mond igét. Hiúságból vágytam töviskoszorúra. 39

Next