Czike Imre: Kaszálók és legelők ápolása - Népiratkák 221. (Budapest, 1905)
A rétek vagy kaszálók
4 Az áradások által öntözött kaszáló már jobb fel vésű. Az áradás mindig hagy iszapot maga utál az a szennyes salak pedig javítja a földet. Kedvezőnek akkor mondjuk a rét fekvését, h patakhoz, folyóhoz, forrásvízhez esik közel és le; tése olyan, hogy öntözni lehessen. Lássuk most már, mint javítjuk a rossz fekvési keveset adó kaszálókat és mint ápoljuk azokat. A hegyes vidék talajnedvessége a völgyek fel szivárog s ez a lassú, de folytonos vízáramlás meg ronthatja a kaszálót. Ez elé a szivárgó talaj-vízáramlás elé meglehe tős mély (IV2 m.) keresztárkokat huzunk. Ennél következtében a talaj felszíne alatt futó forrás vizeknek (melyek mindig a völgyek felé tartanak) nemkülönben a hóolvadás beálltával és az esőzései alkalmával lefutó víznek útját vágtuk s megmentettük a rétet a túlságos vizenyősségtől. Az ily modor összegyülemlett vizet keskeny árkok segítségéve' elvezetjük. A víz elvezetésének legtökéletesebb módja az alagcsövezés és lecsapolás. Az alagcsövezés abból áll, hogy a föld felszíne alatt bizonyos mélységben agyagcsöveket helyezünk el, a melyeken által a talaj fölösleges nedvessége lefoly a lejtő felé. Miután pedig ezeket a csöveket, bizonyos tanulmány útján meghatározott rendszer szerint kell elhelyezni, azért, hogy a munka ne vesszen kárba, ahhoz értő embert kell azzal megbizni.