Diós István - Csaba Györgyné (szerk): XVI. Benedek pápa megnyilatkozásai 2. Pápai dokumentumok 2005-2013 (Budapest, 2018)
Látogatások Itálián kívül
44 XVI. BENEDEK PÁPA LELKIPÁSZTORI LÁTOGATÁSA KÖLNBEN hogy az Egyház és a társadalom holnapjára tekintsünk. E pozitív, reményteljes fényben bizakodva nyúlhatunk hozzá még a legnehezebb kérdésekhez is, melyek ma Németországban az egyházi közösségekben fölmerülnek. A fiatalok ismét üdvös provokációnak bizonyulhatnak felénk, pásztorok felé, mert azt várják tőlünk, hogy egyértelműek, egységesek és bátrak legyünk. A magunk részéről türelemmel kell őket nevelnünk a megkülönböztetőképességre és egyfajta egészséges realizmusra, de minden hamis kompromisszum nélkül, hogy föl ne hígítsuk az evangéliumot. Kedves Testvérek, az elmúlt húsz év tapasztalata arra tanít, hogy bizonyos értelemben minden Ifjúsági Világnap új kezdetet jelent a vendéglátó ország ifjúsági lelkipásztorkodása számára. Az esemény előkészülete embereket és erőket mozgósít, maga az ünnep a lelkesedés hullámait kelti. Rendkívüli energiák szabadulnak föl, melyek még növekednek, ha tovaterjednek az országban. Gondolok a plébániákra, az egyesületekre, a mozgalmakra; gondolok a papokra, a szerzetesekre, a katekétákra és azokra, akik az ifjúsági lelkipásztorkodásban tevékenykednek. Föltételezem, hogy Németországban nagyon sokakat bevontak e történésbe. Imádkozom azért, hogy mindegyikükben növekedjék a Krisztus és az Egyház iránti szeretet, és bátorítok mindenkit, hogy a fiatalok közötti lelkipásztori munkát a szolgálat megújult szellemében folytassák. A német fiatalok legnagyobb része jó szociális és gazdasági körülmények között él, de vannak nehéz helyzetek is. Minden társadalmi rétegben növekszik a csonka családból származó fiatalok száma. Sajnos Németországban nő a munkanélküliség az ifjúság körében. Sok fiú és leány nem talál irányt és választ az élet és a halál értelme, s a jelen és a jövő nagy kérdéseire. A modern társadalom sok kínálata semmibe vezet, és sok fiatalember az alkohol és a drog zátonyán vagy extrém csoportok örvényében végzi. A német fiatalok egy része, főként keleten, Jézus Krisztus evangéliumát személyesen soha nem hallotta. De még a hagyományosan katolikus területeken sem sikerül mindig tartósan bekapcsolni a fiatalokat a hitoktatásban és a katekézisben az egyházi közösségbe. Ezért az Egyház Németországban arra törekszik, hogy új utakat találjon a fiatal emberek eléréséhez s arra, hogy Krisztust hirdetni tudja nekik. Az Ifjúsági Világnap e tekintetben mindig egy rendkívüli „laboratórium" (hogy II. János Pál pápa egyik kedvelt kifejezésével éljek). Laboratórium a hivatások tekintetében is, hiszen az Úr napjainkban is nem kevés fiatal ember szívében szólaltatja meg erőteljes hívását. E hívást azonban természetesen el kell fogadni és el kell mélyíteni, hogy erős gyökeret verhessen, és jó és maradandó gyümölcsöket hozhasson. Sok fiatal és házaspár tanúsága bizonyítja, hogy e világméretű találkozók tapasztalata, amennyiben a hit, a megkülönböztetés és az egyházi szolgálat útján folytatják, érett döntésekre vezethet a házasság, a szerzetesség, a papság vagy a missziós küldetés számára. Tekintettel az időközben Németországban is drámaivá vált pap- és szerzeteshiányra, szeretném kérni Önöket, kedves testvéreim, hogy új lendülettel fogjanak hozzá a hivatásgondozáshoz, úgy, hogy az a plébániákat, a nevelő központokat és a családokat is elérje. Az ifjúsági pasztoráció és a hivatásgondozás feltétlenül kapcsolódik a családi pasztorációhoz. Semmi újat nem mondok, ha kiemelem, hogy a család ma hány problémával és nehézséggel találja szemben magát. Szívből kérem Önöket, ne bátortalanodjanak el, hanem bizakodva folytassák erőfeszítéseiket a keresztény család érdekében. A cél, amit el akarunk érni, az, hogy a házastársak képesek legyenek feladataikat, különösen a gyermekek és fiatalok keresztény nevelését teljes terjedelmében megoldani.