Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 11. Pob-Sep - Magyar Katolikus Lexikon 11. (Budapest, 2006)
R
Radnóthy-415-Radnóti család. 1553: megerősítették. 1575 u. a hűtlenség miatt elkobzott vár birtokosai sűrűn változtak, Bethlen Gábor és a Rákócziak kezén is megfordult. Jelentős katonai szerepet nem játszott. Téglalap alaprajzú épület volt, sarkain négy szögű bástyákkal. Bástyás külső fal és vizesárok övezte. A kastély kissé átalakítva áll, a külső fal elpusztult. -2. plébánia a v. erdélyi egyhm. küküllői főesp. ker-ében. 1500: már létezett. Lakói 1556 u. ref-ok lettek. 1764: alapították újra. Mai Szt József-tp-át 1800 e. építették. Anyakönyvei 1772-től. Kegyura 1880: Bethlen Kamill gr. Anyanyelve 1880: m. - Filiái 1917: Bord, Istvánháza, Maroscsapó, Marosdég, Oláhkocsát, Oláhpéterlaka, Oláhsályi, Szélkút. - Plébánosai ferencesek után 1850: Máthé József, 1896-1926: László János, 1930: Szeketes József, 1948: Petres Kálmán, 1981: Simonit József, 1983: T’ankó Géza, 1991: Máthé Ferenc. Lakói 1910: 633 r.k., 6537 g.k., ossz. 12.962 (filiákkal). Bá.B.-**-Sz.B. 1. Kiss 1987:328. - Varjú 1932:132. - 2. Gerecze II: ATh.-Schem. Trans. 1913:177.-Léstyán 2000.11:341. Radnóthy Károly (Komárom, Komárom vm., 1917. okt. 11.-): karnagy, színész. - 1942: a Liszt F. ZF-n végzett, a honvédséggel került 1945: Noba, ahol 1946: a M. Tábori Színház (Feffemitz) színésze és rendezője, majd Párizsban a Szabad M. Művészegyes, megalapítója. Kivándorolt Kanadába, Montrealban a M. Katolikus Ifj. Egyes, vez-je. Calgaryban (Alberta, Kanada) repülőgéptechnikus és 16 é. a Szt Erzsébet-tp. egyh. karnagya. 1989: az Árpád Akad. tagja. - M: Teremtés. Vál. versek. Youngstown, 1979. - Igaz mesék az életből. Novellák. Bp., 1992. - Rivaldafény. Visszaemlékezés. H.n., 1999. 88 Nagy 2000:812. Radnóti (1934?-ig Glatter) Miklós (Bp., 1909. máj. 5.-Abda és Győr között, 1944. nov. 9.): költő, műfordító. - Zsidó családban szül. Anyja és ikertestvére a születésekor halt meg, apját 11 évesen vesztette el. Anyai nagybátyja nevelte, aki a textilszakma felé terelte érdeklődését. 1919: a bpi Markó u. reálisk., 1923: az Izabella u. (VI. kér.) keresk. isk. tanulója. 1927: keresk. érettségit tett. 1927-28: a reichenbergi (Cseho.) textilipari szakisk-ban tanult, ekkor került kapcsolatba a munkásmozg-mal, amit a Népszavában megjelent versei tükröztek. 1928-30: nagybátyja textilvállalatánál alkalmazott, közben 1928: részt vett a rövid életű Kortárs c. folyóirat szerkesztésében. Szerepelt Radnóti Miklós a Jóság (Bp., 1929) c. antológiában. 1929: reálgimn. érettségit tett, 1930: jelent meg Pogány köszöntő c. első verseskötete. Futó kapcsolatba került az illegális Kommunisták Mo-i Pártjával, de a pártba sohasem lépett be. Gyakran bírálta is a kommunistákat: például elítélte a József Attilát elmarasztaló moszkvai írók dogmatizmusát. -1930. IX: a szegedi egy. m-fr. szakos hallg-ja, ahol felfigyelt rá —»Sík Sándor, és meghívta tudósképző szemináriumába. Egyetemistaként a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának egyik megalapítója. Falukutató útjaikon ismerte meg a parasztság életét (Tápé, öreg este). Részt vett a munkásotthon kulturális életében. 1931: az ügyészség elkobozta Újmódi pásztorok éneke c. verseskötetét, s izgatás és vallásgyalázás vádjával 8 napi fogházbüntetésre ítélték. Végrehajtását Sík Sándor közbelépésére felfüggesztették. 1932 nyarán Párizsban tartózkodott, ahol kapcsolatba került a Fr. Kommunista Párttal. 1934: bölcsész dr. - Magyarosított nevét (Radnóti) annak védettsége miatt megkérdezése nélkül Radnóczira változtatták, ő azonban továbbra is Radnóti néven jelentette meg írásait, kivéve bölcsészdoktori értekezését (Kaffka Margit művészi fejlődése). 1935: m-fr. szakos tanári okl-et is szerzett, de áll. isk-ban tanári állást nem kapott,