Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 13. Szentl-titán - Magyar Katolikus Lexikon 13. (Budapest, 2008)
Szentl-
Szerém vármegye-216-Szerém vármegye talfi, Kun, Maladin, Szakálas, stb., IV. (Kun) László kir. (ur. 1272-90) korában mentesek minden vámfizetés alól a Száva mellett. 1344-ig egy bencés és egy gör. apátsága állt. A 15. sz. végén a nándorfehérvári harmincad fiókja (a hódoltság alatt s után Mitrovica, 1925-: Sremska Mitrovica); Szent-Iréne (Szent-Erenye, 1262: Prepositus ecclesie S. Irénéi Syrmiensis, 1309: Ecclesia S. Yrinei ubi episcopus Syrmiensis consuevit immorari. Canonici ecclesie S. Yrinei, 1318: Episcopus (de Kw et) S. Irénéi) A tatárdúlás után itt is székelt a szerémi pp.; itt volt 2. kápt-ja is. A helység nem tudni hol állt (Csánki - Ranzanusra, Bonfinire, Galeottóra hivatkozva - Ortvay Ireggel való azonosítását tévesnek tartotta); Zeml(y)én. (Zemplén) (1287: Mercatores de Zemlen. 1368: Civitas Zemlyen. 1173: és 1521: vár is állt ott (2006: Zimony, szerbül Zemun, Belgrád ker-e) és 223 falu. - 1530-1699: a Szerémség Zimony székhellyel tör. szandzsák; rájává tett, fogyatkozó m. lakossággal. A visszafoglaló háborúban 1688. VII. 12: gr. S. Caprara cs. tábornok elfoglalta Újlakot, VII. 15: Péterváradot, IX. 6: Belgrádot. 1691. VIII. 19: Szalánkeménnél Bádeni Lajos őrgr. megverte Köprülü Musztafa hadát, a nagyvezír is elesett. - 1. (Habsburg) Lipót 1694. V. 1: elrendelte a szerémségi szerbek Duna-Tisza közére telepítését. IX. 14: a tör. ereménytelenül ostromolta Péterváradot. I. Lipót 1698. II. 1: a visszafoglalt Pozsega, Valkó, Verőce és ~ közigazgatását nem állította helyre, e tér. helytartójává Peter Gotthaltot tette. 1699: a -»karlócai béke szerint -ben Szalánkeméntől a Bosut torkolatáig határárkot és határpalánkot építettek, a v. ~ D-i fele, Ruma, Szávaszentdemeter (Mitrovica), stb. tör. birtok maradt. 1716. VIII. 2: a péterváradi csatában Damat Ali pasa nagyvezír is elesett. - 1718. VII. 21: a -»pozsareváci béke a tör-öt végleg kiszorította Mo-ról; a Szerémség D-i része az újonnan szervezett, Bécsből irányított —»határőrvidéki Péterváradi ezred (1848-86: kér.) a bécsi Udvari Haditanács katonai kormányzata alá került. Az ezred Péterváradtól Rácsáig a Duna és a Száva vonalán karéjban fogta körül ~ K-i csücskét. —t kk. ter-ének kb. felén (a Duna jobbparti részén) 1744: újjászervezték, úgy, hogy az egykori —»Valkó vármegye nagyobbik részét hozzácsatolták. - 1764: Verőce és Pozsega vm-vel együtt Fiume városáért cserébe Horvát- Szlavóno. része lett. Mária Terézia 1767. VIII. 1-1779. VIII. 14: a horvát tanács, annak megszüntetése után a m. kir. Helytartótanács hatáskörébe utalta. II. József (ur. 1780-90) közigazg. rendezése után -ben 2359 km2 ter-én 1787: 8 mezővárosa, 91 faluja 14.061 házában 13.759 családban 82.256 fő élt; ebből 291 pap, 69 nemes, 27 hivatalnok, 543 polgár; 9767 paraszt, 6205 zsellér; népsűrűsége 34,6 km2. - 1807. IV. 5-9: a ~i parasztfölkelést a katonaság leverte. A 18. sz: a kipusztult lakosság helyére horvátok és szerbek költöztek, 18-19. sz. kamarai telepítésekkel németeket, cseheket, tótokat és ruszinokat telepítettek, létrehozva Eu. legvegyesebb népességű ter-ét. A kamarai telepítésű falvak megtervezettek, sakktábla alaprajzúak, kimért, egyenes dűlőutakkal tagolva. A 19. sz. első felében a Dunántúlról s a Bácskából m-ok Herkóca, India, Maradék, Nyékinca, Ürög falvakba települtek. 1813: ter-e 43,27 mi2, az iregi, újlaki, vukovári járása, 7 mezővárosában, 91 falujában 64.186 g.kel. (szerb), 25.266 r.k. (horvát, ném., m.), 1529 ref. (m., ném.), 170 ev„ 14 izr. élt. 1828: 15 mezővárosában (népesebbek Újlak 3409, Ireg 4105, Ruma 6367, Ó- és Újvukovár 4021+1017 fővel), 85 falujában, 28 pusztáján 107.550 fő élt. 1843. VI. 6: az ogy. a m. nyelvtörv. bevezetésére (ezután m-ul tudó tisztviselőt nevezzenek ki) 6 év haladékot adott. - védnökségével 1845. IV. 19: megalakították a Vukovár-Fiumei Vasútegyletet. - 1848. III. 20: - közgyűlése kérte a kir-tól, ne szentesítse a m. ogy határozatait. IV. 20: a szerbek Mo-tól való elszakadását kimondó gyűlés után Péterváradon a m. okiratokat, jegy zőkv-eket elégették a g.kel. tp. udvarán. V. 6: az újvukovári közgyűlésen a szerb nyelvet hivatalosnak nyilvánították, V. 30: Jellacic bánt támogatva m. alispánját és aljegyzőjét száműzték. VI. 3: Újvidék m. és ném. lakossága a szerb lázadók elől Péterváradra menekült. 1849. III. 27: Perczel Mór kb. 60 megbízhatatlan tisztet kiutasított Péterváradról, melynek erődje kapuját néhány áruló tiszt IX. 5: megnyitotta az osztrákoknak, parancsnokát Kiss Pál ezr-t elfogta. Haynau önkényuralma X. 24: ~t is megszüntette, újlaki és rumai járását a XI. 18-i cs. nyílt parancs 1849. XI-1861. I: a —»szerb vajdaság és temesi bánságba kebelezte, amit az újvédéki kerhez, vukovári járását Eszék megyéhez csatoltak. - 1861: ~ visszakapta önkormányzatát. 1883. XII. 20: megnyitották a (Bp.)-Szabadka-Újvidék-Zimony vasútvonalat, 1884: a zimonyi Száva-hidat, ez vasúton összekötötte Mo-ot a Balkánnal; szárnyvonala Indija-Ruma-Mitrovica. 1886. II. 5. egyesítették a péterváradi kér. egész ter-ét, a brodi végezred zsupánjai és vinkóci járásait, így ter-e 6865,80 km2, székhelye Vukovár, 1919-ig - egyedüli önálló tvhat. városa Zimony (ter-e 56 km2).