Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 13. Szentl-titán - Magyar Katolikus Lexikon 13. (Budapest, 2008)
Szentl-
Szilágyi-282-Szilágyi Holl-ban, Belgiumban és Amerikában. 1925: az —*Erdélyi Katolikus Népszövetség ig-ja, 1929: az -*Erdélyi Katolikus Akadémia tagja. 1937-40: prem. tartfőn., 1944: Nagyváradon prép. helynök. 1944-46: a nagyváradi prem. gimn. ig-ja, majd tanára. A Nagyváradi Katolikus Kör és a Nagyváradi Katolikus Legényegylet alapítója. - M: Szt keresztúti imakönyvecske. Arad, 1924. (4. kiad. Nagyvárad, 1942) - Örök igazságok a 20. sz-ban. Egyh. beszédek. Uo., 1924. (A Vasárnap kvtára 1.) - Vezérfonal a társad, és közg-tanhoz. Uo., 1925. (Uaz)-Az újjászületés útja. Uo., 1926. (Uaz 6.)-A tusnádi fenyvesek közt. Uo., 1926. -Jellemvonások és tanulságok Apponyiról. (A. Albertról) Uo., 1941,- Az aradi Vasárnap főműnk. 88-** Erdélyi lex. 1928:280. - Várady-Berey 1937:934. Jászói névt. 1944:137. Szilágyi Oszkár Aladár, OSB (Gálszécs, Zemplén vm„ 1872. szept. 23.-Bp., 1951. jún. 21.): misszionárius. - 1892. VII. 31: lépett a r-be 1894. VI. 29: egyszerű, 1897. VI. 29: ünn. fog-at tett, VII. 6: pappá szent, és m-lat. szakos tanári okl-et szerzett. Pápán, 1900: Sopronban gimn. tanár. 1904. VII-1906: a D-afrikai trappista misszióban szolgált, 1907-13: Buffalóban (N. Y„ USA) a Szt Erzsébet-, Toledóban (Oh., USA) a Szt István-tp-ban plnos és a nagyobb, m-ok lakta városokban apostolkodott. 1913: Szikszón, 1914: Bpen a —■ Szociális Missziótársulat nővéreinek lelki vez-je 1915: Nyalka lelkésze, 1916: Celldömölkön hitszónok, 1917: Pápán gimn., 1919: Pannonhalmán főisk. tanár. - 1922-től ismét az amerikai városokat járta, 1924: Natalba (D-Afrika) ment a szigorú trappistákhoz. A mariannhilli szem-ban a dogmatika tanára és misszión. 1930: hazatért, Bpen a Szociális Missziótársulat nővéreinek lelki vez-je, 1950: kp. -írásai: Kát. gimn. 1898/99. é. értés. (Pápa, 1899: Erzsébet kimé emlékezete), Pannonhalmi Szle (1931:148. és 1934:206. Afrikai emlékek). r.k.-88 Vajda 1900:169. - Miklósi 1936:164. - Török 1978: 295.-PN 1987:138. (1055). Szilágyi Rozália Erzsébet, OSBM (Újfehértó, Szabolcs vm., 1918. jan. 7.-Nyíregyháza, 1986. febr. 14.): apáca. - 1942. II. 11: Máriapócson lépett a r-be. 1944. VII. 29: ideigl., 1949. VII. 3: örök fog-at tett. 1950—: Nyíregyházán varrónőként dóig., 1973: nyugdíjban. r.k. Szilágyi Virgil, székelyföldvári (Ecska, Torontál vm., 1824. nov. 28.-Bp., 1892. dec. 30.): ügyvéd, hírlapíró, országgyűlési képviselő. - Apja, Endre (tl840. XI. 4.) gazdatiszt. 1835: Hódmezővásárhelyen, 1839 őszétől Pesten tanult, apja halála után 6 testvérével segély nélkül maradt; tanítással kereste meg tanulásának költségét. 1841 végén joghallg., de betegsége miatt félbeszakította azt. 1842. II: Hódmezővásárhelyen az uradalmi ügyész gyakornoka, jogtud. magánvizsgákat tett. 1844: a pozsonyi ogy. alatt kir. táblai jegyzővé esküdött és visszatért főnökéhez. 1846.1.24: ügyvédi okl-et szerzett, IV. 17: Csongrád vm. tb. al-, VIII: másod-, 1848: első jegyzője. 1848/49: a szabharc alatt tagja volt a Csongrád vm. vészbiznak. 1850. II: a Csongrád vm. cs. biztos a vm. törvszék főjegyzőjének nevezte ki, amit visszautasított. IX. végén Pesten telepedett le. 1851—: a P. Napló beírnunk., a külf. rovat kezelője. 1853. II- 1854: Gönczy Pál (1817-92) nevelőint-ében a m. nyelv és a tört. tanára. 1854 nyarán ügyvédi vizsgát tett, azután törv-széki védőügyvéd. Táncsics Mihály (1799-1887) pol. perében 1860. VIII. 28-IX. 1: mondott hazafias és bátor védőbeszédével („Felségárulásról nem lehet szó oly országban, hol nincs törvényes felség”) (~*szalonpuccs) országos hírű lett. 1861. IV. 2: Pest-Józsefváros ogy. követe, ahol tiltakozott az ellen, hogy Horváto-ot ’üres lappal kínálják meg’. Az ogy. föloszlatása után 1862. II. 28: elfogták, felségárulás vádjával (mert az emigránsokkal kapcsolatot tartott) halálra ítélték, amit kegyelemből 14 é. várfogságra változtattak, Péterváradon raboskodott. XI. 23: neje, felsőszopori Kovács Fanny gr. Forgách Antal (1819-85) kancellárnál kieszközölte a kegyelmet. 1866: a —*porosz-osztrák háború alatt VII. 3: a Klapka-betörés éjjelén elfogták, hamis váddal katonai rögtönítélő bíróság elé állították, majd polg. eljárásra vitték az ügyét. VII. 27: a nikolsburgi fegyverszünet utáni napon az eljárást megszüntették, családjával együtt külf-ön töltött 2 évet. Milánóban kapcsolatot tartott Kossuthtal, az emigráció itáliai tagjaival. 1867: Párizsban részt vett az emigráció tárgyalásaiban, majd Berlinben telepedett le, ahonnan a M. Újságnak küldött tudósításokat. Hazatérve 1869. III. 17: Hódmezővásárhelyt, 1881. XI. 7: és 1884. VI. 14: Székelyudvarhelyt ogy. képviselővé vál. Ezen ogy. vége előtt mandátumáról lemondott, visszavonult birtokára. 1870. X. 26: az orsz. kát. kongresszuson vezérszerepe volt. 1871.1.21:- dolgozta ki a III. 29: elfogadott -»katolikus autonómia szervezeti tervét és a kormánynak benyújtott emlékiratot (amit a kormány 20 évre elfektetett). - M: A közérzület. (Röpirat)