Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 13. Szentl-titán - Magyar Katolikus Lexikon 13. (Budapest, 2008)
Szentl-
Szörényi Reischl-474-szörénytornyai tárgyalások Péter, 1498: István, 1500: Thakaró Gergely, 1508: Kelemen. 88-** Eubel 1:449; 11:260; 111:316.-Jakubinyi 2004:40. Szörényi Reischl Károly, Reischl (*Bp., 1890. febr. 19.): festő, felső építőipariskolai tanár. - 1908-13: a bpi Képzőműv. Főisk-n tanult Edvi Illés Aladár, Révész Imre és Szinyei Merse Pál tanítványaként. Rajztanári okl-et szerzett, majd Münchenben, Olasz- és No-ban képezte magát. AI. vhban katona, főhadnagyként szerelt le. 1913. II. 16-1942 (is): a bpi áll. felső építőiparisk. (XIV., Thököly u. 74.) rajztanára. - Műve: a szegedi Fogadalmi tp., a hűvösvölgyi katonai főreálisk. tp-ának Patrona Hungáriáé mozaikképe, a m. sztek kpna fülkéjének üvegablakai, a tatabánya-újtelepi tp., a Notre Dame de Sion-, a bpi Szt Mihály pléb., a bpi németvölgyi, a veszprémi Szt Margit- s a komlói tp. belső festése, színes üvegablakai és berendezése; a svéd követség üvegablakai, a bpi Kárpátia söröző, a Drexler éttermek, a margitszigeti Park Club belső festése. 1920-: a Nemz. Szalon állandó kiállítója. Az építőmesteri vizsgabiz., a bpi Kér. Szt János egyhközs. tanácstagja, a Nemz. Szalon alapító s a M. Képzőműv. Egyes, tagja. 88 Szakokt. évkv. 1937:402; 1942:294. (s.v. Reischl K., Szörényi) - Karczag 1940:170. Szörényordas, Wolfsberg, v. Krassó-Szörény vm. (Gäräna, Ro.): plébánia a v. Csanádi egyhm. karánsebesi esp. ker-ében. - 1876: alapították. Tp-át 1870: Nagy Szt Teréz tiszt-ére építették. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1880: ném., cseh. ** Kiss-Sziklay 11:920. Szörénység, Szörény, Szörényvidék: történelmi táj a Magyar Királyságban, Erdély délnyugati részén. - A honfoglalás után az első évszázadokban gyepűvidék, gyér szláv lakossággal. A m-ok a 11. sz: szállták meg, a 12. sz: kiterjesztették hatalmukat a -*Havasalföld Ny-i vidékére, amelyen -»Szörényi bánság néven tart-t, az ott lakó kunok térítésére ppséget {—»Szörényi püspökség) szerveztek. Az E-i tör. tejeszkedés megszüntette a bánságot is, a ppséget is, a ~ a Duna balparti részére zsugorodott. A folyóvölgyek viszonylag gyér kk. magyarsága a 16-17. sz. tör. háborúk alatt elmenekült v. elpusztult, helyükre oláhok települtek. Az Erdélyi Fejedelemség és a tör. hódoltság (változó) határvidéke, a tör. kiűzése után a —*temesi bánság része, németeket és szlávokat telepítettek; ezen időtől a Bánát (Bánság) részének tekintik. Hagyományos közp-ja Karánsebes. - 1773: a —*Határőrvidék létesítésekor az oláh bánsági ezred tere, annak fölszámolása után 1873-80: —»Szörény vármegyévé szervezték, az 1880:55. tc-kel —»Krassó vármegyével egyesítve megalakították —*Krassó-Szörény vármegyét, amit 1920. VI. 4: a —trianoni béke egészben Ro-nak juttatott. A —Csanádi püspökséghez tartozó -ben a 18-19. sz: beköltözött m-ok szórványban élnek; r.k. híveiket 1930-: a —*temesvári püspökség gondozza. 88 Turchányi Tihamér: Krassó-Szörény vm. néprajzi viszonyai a mohácsi vész előtti időkben. Lugos, 1901. Fodor Ferenc: A ~ tájrajza. Bp., 1930. (Gazd-földr. gyűjt. 6.) -Kósa-Filep 1975:183. szörénytornyai tárgyalások. 1940. aug. 16.-24.: a trianoni határok okozta ország- és nemzetcsonkítás békés megváltoztatására kierőszakolt tárgyalások. - A SZU 1940. VI. 26-i, É-Bukovinát és Besszarábiát követelő fölszólítás után VI. 28: bevonult e ter-re. VII. 26: No. közvetlen m-oláh tárgyalásokat javasolt a vitás kérdések eldöntésére; VIII. 3: megkezdődtek a bolgár-rumén tárgyalások D-Dobrudzsa (kb. 7000 km2) visszaadásáról, a m-oláh határ mentén fölvonult a két hadsereg. Ném. ösztönzésre a rumén kormány tárgyalásokat javasolt, melyeket VIII. 16: megkezdték Szörénytornyán (Turnu Severin), a kultúrpalota kvtártermében. А Ногу András vezette m. küldöttség, az Allamtud. Int. Rónai András csoportjával együtt népességi, anyanyelvi, isk., felekezeti és gazd. térképek, statisztikák, stb. alapján kidolgozott 4 lehetőségre készült: 1) Erdély egésze visszakerül Mo-hoz; 2) Erdély egésze Ro-é marad; 3) Erdély önálló állam lesz [kb. Belgium + Hollandia + Svájc nagyságú ter-en]; 4) Erdély fölosztásakor milyen osztóvonalak javasolhatók, figyelemmel a népességre, a gazd., kulturális és pol. igényekre (a tér. népességcseréjét a m. kormány kizárta); Erdély önállósága esetén kétféle kantonbeosztással. - Ногу András földrajzi osztóvonal” (Marosvonal) ajánlatával szemben népességcserét javasoltak, annak sem méretét, sem módját nem ismertették, de Erdély ügyének rendezésére, ill. ter. engedményekre nem hajlottak. Mivel a 3 tárgyalási napon az oláhokkal a tárgyalás alapelveiben sem lehetett megállapodni, No. döntőbíráskodást ajánlott, amit előbb Ro., majd Mo. elfogadott. VIII. 30: a II. —»bécsi döntés Erdély kisebbik (43.492 km2), m. többségű, de gazd. forrásokban szegé-