Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 14. Titel-Veszk - Magyar Katolikus Lexikon 14. (Budapest, 2009)
Titel-
Török Birodalom-274-Török Birodalom nők önállóságát. 1475: Kaffa elfoglalása után a Krími Kánságot vazallusává tette. 1478-79: a Szkander bég (—»Kasztriota György fi 468) idejében ellenálló Krója (tör-ül: Akcsahiszár), ill. Skodra (tör-ül: Iszkenderije) elestével Albániában majdnem teljessé vált az oszmán uralom. 1479. X. 13: vereséget szenvedett a —»kenyérmezei csatában, 1479-80: Rodoszt nem tudta bevenni, 1480: megszerezte Otrantot, de 1481: elvesztette, s emiatt Itáliában sem sikerült tartós támaszpontot kiépíteni. II. Mehmed alatt lett a ~ világhatalommá, intézményesült egyre inkább az iszlám; ennek jegyében alapította Isztambulban a legmagasabb szintű képzést nyújtó medreszét. О adta ki az első átfogó jellegű, bár később átírt kánunnámét, a szokásjogra épülő jogszabálygyűjteményt, az ő korában teljesedett ki a (rab)szolga intézményen nyugvó kul-rendszer, s épült ki klasszikus formájában a timuV-rendszer. - II. Bajezid (ur. 1481-1512) uralkodását beárnyékolta a testvérével, -~Dzsem herceggel (szultánfival, f 1495) való küzdelem. Főként apja hódításainak megszilárdításával foglalkozott. 1489 k.: a korábbi adófizetést nem vállaló III. (Nagy) István (ur. 1457-1504) moldvai vajda 1484. VII—VIII: Kilia és Akkerman (Nyeszterfehérvár) elvesztése után mégis hűbéri függőségbe került. 1485-91: a DK-Anatóliáért vívott háborúban II. Bajezid erői többször alulmaradtak а —чпатеlukokkal szemben. A szultán fejlesztette a flottát, ennek eredményeként 1499. VIII: Lepanto (tör-ül: Inebahti), majd az addig velencei tulajdonban lévő görögo-i Methóni/Modon, Pílosz/ Navarino és Koróni/Koron birtokába jutott. A trónért 1509-től folyó küzdelemből győztesen kikerült I. Szelim (ur. 1512-20) kizárólag K-en hadakozott és megkétszerezte a ~ ter-ét. 1514. VIII. 23: Csaldiránnál megverte a síita Szafavida Birodalom első sahjának, Isztriádnak (ur. 1502-24) seregeit. 1516. VIII-IX: a mamelukoktól elhódította Szíriát, 1517. II—III: megszerezte Kairót és ezzel Egyiptomot, majd VII: a muszlimok két „szent” városa, Medina és Mekka is elfogadta főségét. Ezáltal az oszmán szultánok a szunnita iszlám legtekintélyesebb vezetőivé váltak, bár a kalifa címet kifejezetten legitimációs céllal ritkán használták. I. (Nagy) Szülejmán (ur. 1520-66) korát a nagyhatalmak, az Oszmán, a Habsburg és a Szafavida Birodalom, valamint a portugálok küzdelme jellemezte. A harc többek között a selyem- és a fűszerűt, valamint a földközi-tengeri keresk. ellenőrzéséért folyt. 1521. VIII. 29: Nándorfehérvár bevételével Szülejmán rést ütött a m. védelmi rendszeren. 179 napos ostrom után 1522. XII. 20: elfoglalta Rodoszt. 1524—25: nagyvezírje, Ibrahim pasa révén helyreállította a helyi kormányzó lázadása miatt megbomlott rendet Egyiptomban. 1526. VIII. 29: a —*mohácsi csatában döntő vereséget mért II. Lajos (ur. 1516-26) m. kir. seregére, maga a kir. is meghalt. 1529. IX. 26-X. 16: sikertelenül ostromolta Bécset, 1532. VIII: Kőszeg ellenállásán meghiúsult a Habsburgok ellen tervezett akciója. 1533-35: a K-i hadjárat során csupán átmeneti eredményeket ért el Perzsiában, tartósakat Szíriában és Irakban (1534. XII: Bagdad elfoglalása). 1538. VII-IX: seregei élén beavatkozott a moldvai belügyekbe. 1541. VIII. 29: megszállta Budát, 1543. VII. elején Pécset, VII. 7: Siklóst, VII. 10: Esztergomot és IX. 3: Székesfehérvárt csatolta a -hoz. 1548^49, 1553-55: a perzsa sah ellen vonult, de nem tudta térdre kényszeríteni; 1566. IX. 6: Szigetvár alatt elhunyt. Tengeren a korábbi kalózvezér, Barbarossa Hajreddin flottaparancsnok (kapudánpasa) vívott csatákat a velenceiekkel, a Habsburgokkal és a pápával. 1534. VIII. 18: elfoglalta Tuniszt és Golettát (1535. VII. 21: a sp-ok visszahódították), 1538. IX. 27: győzött Prevezánál, s ezzel nagy lépést tett afelé, hogy hatásköre alá vonja a Földközi-tenger K-i medencéjét. 1538. VI-IX: a vörös-tengeri oszmán hajóhad Aden megszerzése után a portugálok által India Ny-i partjainál épített Diut próbálta meg bevenni. Ibrahim nagyvezír hatására Szülejmán világuralmi álmokat dédelgetett, de az 50%-kal megnövelt ter-ek közti távolságok és a gyarapodó kihívások miatt egyre inkább orientációs válságba sodródott. A hatalmas hadi kiadásokat mind nehezebb volt biztosítani. U.akkor virágzott az udvari kultúra, jelentős épületekkel gazdagodott Isztambul. Az igazságos uralkodó képének kialakítása végett a legfőbb vallási tekintély, Ebusszuúd efendi sejhüliszlám megkísérelte összhangba hozni a szultán által kibocsátott törv-eket a vallásjog követelményeivel. - II. Szelim (ur. 1566—74) átengedte a vezetést a széles látókörű nagyvezírnek, Szokollu Mehmednek. 1568. II. 17: a —drinápolyi (edirnei) béke a Habsburgokkal lezárta a mo-i várháborúk korszakát. 1570, 1574: az oszmánok ismételten elfoglalták Tuniszt, 1570-71: Ciprust, de 1571. X. 7: a -»lepantói csatában flottájukra súlyos vereséget mért az egyesült sp-velencei hajóhad. - III. Murád (ur. 1574-95) alatt az oszmánok 1578-90: Perzsia ellen hadakoztak, grúz és D-kaukázusi ter-eket hódítottak meg, egészen Tbilisziig (tör-ül: Tiflisz). 1593: kitört a Habsburgokkal