Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 14. Titel-Veszk - Magyar Katolikus Lexikon 14. (Budapest, 2009)
Titel-
török hódoltság Magyarországon - 281 - török hódoltság Magyarországon lépései miatt hadjáratot vezetett Erdélybe; elfoglalta az időközben elvesztett Jenőt, s megszerezte Lúgost és Karánsebest. 1660. Vili. 27: (Nagy-) Várad került török kézre. 1662. I: IV. Mehmed szultán (ur. 1648-87) —»Apafi Mihályt tette meg fejed-mé, akit elődeinél szorosabb vazallusi függés kötött a Portához. 1663. IX. 25: (Érsek-)Újvárt foglalták el az oszmánok, XI. elején Léva és az 1594-től Habsburg birtokban lévő Nógrád is megadta magát. 1663-64 telén —»Zrínyi Miklós sikeres katonai akciókat hajtott végre a Dunántúlon. 1664. VIII. 1: a —*szentgotthárdi csatában a Raimondo Montecuccoli vezette kér. sereg legyőzte Köprülü Fázd Ahmed pasa nagyvezír hadait. VIII. 10: kötötték meg az országos fölháborodást kiváltó, az oszmánok számára kedvező előzetes vasvári békét, melyet 1665. VI: I. (Habsburg) —■»Lipót ratifikált. - 1681. IV. 18: a szultán Apafi Mihályt Erdély teljes haderejével a K-i országrészben gyülekező bujdosók és fővezérük, -*Thököly Imre megsegítésére küldte. 1682. IX. 16: Apafi jelenlétében Ibrahim budai pasa Füleken a szultán nevében királlyá nyilvánította Thökölyt, aki ettől kezdve Felső-Mo. fejedelmének címezte magát. 1683. VII. 14: Kara Musztafa pasa nagyvezír megkezdte —■Bécs ostromát, Thököly katonáival a fősereg mögött haladt és vonult be többek között Pozsonyba. VII: több Ny-dunántűli vm. és vár, az ott birtokos főurakkal átállt Thökölyhez. 1683. IX. 12:111. Sobieski János lengy. kir. (ur. 1674-96), Lotharingiai Károly hg., II. Miksa Emánuel bajor (ur. 1679-1726) és III. János György szász választófejed. (ur. 1680-91) egyesült serege Bécs mellett, Kahlenbergnél megverte az oszmán hadat. X. 9: a tör. vereséggel végződött párkányi csata után X. 27: egyheti ostrom után védői megadták Esztergomot. 1684. III. 5: XI.-* Ince p. fölhívására III. Sobieski János lengy. kir. Krakkóban aláírta a Lengyo., a Habsburg Birod. és Velence közötti oszmánellenes —Szent Liga okmányait; I. Lipót Linzben III. 28-án, Giustiniani dózse (ur. 1684— 88) Velencében IV. 25: erősítette meg. Mind Bécs védelmében, mind a Szent Liga létrejöttében, majd a felszabadító harcokban jeles szerepet játszott Avianói Márk OFMCap. 1685. VIII. 19: (Érsek-) Újvárt elfoglalták a szövetséges hadak. 76 napos ostrom után a Lotharingiai Károly parancsnoksága alatti erők 1686. IX. 2: visszavívták Budát; Abdurrahman pasa az utolsó roham során elesett. X. 22: a Bádeni Lajos vezette sereg bevette Pécset. 1687. VIII. 12: Szülejmán pasa nagyvezír hadai a —nagyharsányi csatában jelentékeny vereséget szenvedtek a Szent Ligától. 1687. XII. 14-17: Rüsztem pasa egri beglerbég megadta a várat Caraffa generálisnak. 1688. V. 19: a sokáig körülzárt és ostromlott Székesfehérvár oszmán őrsége szabad elvonulás fejében meghódolt Batthyány Adám hadainak. 1689. II. 13: Szigetvár védői hosszabb blokád után megegyeztek a vár elhagyásáról. 1690. IV. 13: Findik Musztafa pasa, a kiéheztetett Kanizsa beglerbégje, a kialkudott föltételek szerint megadta magát. 1690. VI. 8: II. Szülejmán (ur. 1687-91) Thököly Imrét nevezte ki Erdély fejedelmévé, de ennek nem volt hatása a további eseményekre. - 1691. VIII. 19: Köprülü Fázil Musztafa pasa nagyvezír hadai Szalánkeménnél alulmaradtak a Bádeni Lajos vezette cs-i sereggel szemben, maga a nagyvezír is meghalt. 1692. VI. 5: (Nagy-)Várad védői megadták magukat Heisler tábornoknak. 1695. I. 12: Gyula is kér. kézre jutott. 1697. IX. 11: a -*Savoyai Jenő által irányított szövetségesek Zentánál döntő összecsapásban legyőzték az oszmán fősereget. 1699.1.26: a 25 évre szóló -*karlócai béke szerint Mo. (Erdélyt is beleértve) a Temesköz kivételével I. Lipót uralma alá került. 1701. IX. 24: a bécsi udvar kívánságára a Porta az addig Isztambulban tartózkodó Thököly Imrének és kíséretének a kis-ázsiai Izmitben jelölt ki lakhelyet. 1716. X. 13: szabad elvonulás fejében Musztafa pasa föladta Temesvárt a császáriaknak. 1717. IX. 16: III. Ahmed (ur. 1703-30) meghívására II. Rákóczi Ferenc emigráns társaival Marseille-ben hajóra szállt, X. 10: megérkezett Gallipoli (tör-ül: Gelibolu) kikötőjébe, de már későn ahhoz, hogy beavatkozzék a harcokba, mert VIII. 17: Nándorfehérvár Habsburg kézre került, s mindkét fél hajlott a békekötésre. Bár a szultán 1718. I. 4: Drinápolyban fogadta Rákóczit, nem volt hajlandó birod-ának kér. alattvalóiból hadat szervezni, azt is megtagadta, hogy osztr. nyomásra kiadja őt. így Rákóczit és a bujdosókat előbb 1719. VII. 16: a Boszporusz eu-i partján fekvő Jeniköjben, majd 1720. IV. 16: a Márvány-tenger partján fekvő Rodostóban (tör-ül: Tekirdag) telepítették le. A Porta és Rákóczi között a kolozsvári származású Ibrahim Müteferrika közvetített, aki 1729: az első arab betűs nyomdát alapította Isztambulban. 1718. VII. 21: a —pozsareváci békében a Porta lemondott a Temesközről, a Szerémségről és Nándorfehérvárról (1739. IX. 1: újra elesett), ezzel Mo. végleg fölszabadult a török uralom alól. - Utoljára II. József 1788-90: harcolt fegyveresen az Oszmán Birod. ellen, de 1789. X. 8: Nándorfehérvár elfoglalásán kívül kevés siker