Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 14. Titel-Veszk - Magyar Katolikus Lexikon 14. (Budapest, 2009)
U
új magyar irodalom-468-új magyar irodalom költője és elbeszélője: Balázs Béla (1884-1949), Gábor Andor (1884-1953), Lányi Sarolta (1891- 1975), Komját Aladár (1891-1937), Hidas Antal (1899-1980), Kahána Mózes (1897-1974), Illés Béla (1895-1974), Gergely Sándor (1896-1966), Lengyel József (1896-1975). Hazai környezetben tevékenykedett: Rideg Sándor (1903-66), Hollós Korvin Lajos (1905-71), Lukács László (1906— 44), Zsigmond Ede (1916-44). - A legfiatalabb „munkásíró” nemzedéket Benjámin László (1915-86) , Kis Ferenc (1908-64), Vészi Endre (1916— 87) képviselte. A szomszédos országokban ezekkel azonos tevékenységet fejtett ki Fábry Zoltán (1897-1970), Sinkó Ervin (1898-1967), Gaál Gábor (1891-1954), Balogh Edgár (1906-96), Nagy István (1904-77), Salamon Ernő (1912—43). Közülük többen nem élték meg a háború végét, de akik életben maradtat, azoknak nagy szerep jutott a ~ küzdelmeiben. A szocializmus eszméi átjárták a ma. avantgárd mozgalmakat és a mozgalmak vezérének, Kassák Lajosnak (1887-1967) munkásságát. Kassák, aki az 1918-19-es forradalmak egyik irodalmi vezéregyénisége volt, műv-ének forradalmasító szerepet szánt, uakkor elutasította a műv. közvetlen elkötelezettségének és pártirányításnak a gondolatát. - Ez a 3 irod. irány a szomszédos országok -ára is hatott. A nemzetiségi élet és művelődés keretei között képviselői voltak: Csehszl-ban: Győry Dezső (1900-74), Forbáth Imre (1898-1967), Morvay Gyula (1905-98), Egri Viktor (1898-1982), Fábry Zoltán; Ro-ban: —Kós Károly, —Kuncz Aladár, Áprily Lajos (1887— 1967), Tompa László (1883-1964), —*Reményik Sándor, Bartalis János (1893-1976), Szentimrei Jenő (1891-1959), Moher Károly (1890-1891), Tamási Áron, Kacsó Sándor (1901-84), —Dsida Jenő, Szabédi László (1907-59), -*Szemlér Ferenc, Nagy István, —*Asztalos István, Gaál Gábor, Balogh Edgár, Méliusz József (1909-95); Jug-ban: Szenteleky Kornél (1893-1933), Szirmai Károly (1890-1972), Herceg János (1909-95), Majtényi Mihály (1901-74), Sinkó Ervin. - 2. 1945-1948: újrakezdés és folytatás. Az 1945 u. hazatért irodalmi emigráció tagjai [Balázs Béla, Gábor Andor, Illés Béla, Gergely Sándor, Lányi Sarolta, Lukács György, Révai József (SzU-ból), Bölöni György (1882-1959, Angliából), Tamás Aladár (1899- 1992, Amerikából)] mellett megszólaltak „belső emigrációban” hallgatásra kényszerült írók is: Déry Tibor, Nagy Lajos. Az irodalmi élet e megelevenedése azonban nem tudta feledtetni a fasizmus és a háború okozta veszteséget. Az 1947: Bóka László (1910-64) szerk-ében megjelent Magyar mártír írók antológiája 72 meggyilkolt, elhurcolt, halálba hajtott író nevét sorolta fel, köztük Bálint György, Fenyő László (1902-45), Forgács Antal (1910-44), Gelléri Andor Endre, Halász Gábor (1901-45), Hevesi András (1901^10), Komor András (1898-1944), Lukács László, Örley István (1913-45), Pap Károly (1897-1945), Pásztor Béla (1907-43), Radnóti Miklós, Sárközi György (1899-1945), Szerb Antal (1901-45), Szomory Dezső (1869-1944) nevét. - Az irod. megújulást a Nyugat, a Szép Szó, a Válasz és a Magyar Csillag oldalain már bemutatkozó írók pályájának kiteljesedése jelezte: Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Somlyó György, Devecseri Gábor (1917-71), Rába György, Rákos Sándor, Örkény István (1912-79), Karinthy Ferenc (1921-92), Sarkadi Imre (1921-61), a népi koll-okból induló Nagy László (1925-78), Simon István (1926-75), Juhász Ferenc (1928-). - A pártok íróegyéniségei hatottak az irod. életre: Lukács György, Révai József, Nagy Lajos, Déry Tibor a kommunista párt, Kassák Lajos és köre a szociáldemokraták, Veres Péter, Darvas József, Erdei Ferenc a parasztpárt befolyását testesítették meg. - Az irod. folyóir-ok is eszerint létesültek: a Magyarok c. folyóir. Debrecenben 1945. IV: indult. VII: Bp-re költözött, szerk. Juhász Géza (1894-1968) irodalomtörténész, majd Kolozsvári Grandpierre Emil. A lap a volt nyugatosok, a népiek, a szocialisták, az induló fiatalok írásait is közölte. A folyóir. már mozgalmak, irányzatok szerint tevékenykedtek. A fiatal írók Új Hold c. lapja 1946-48: a polg. humanizmus hagyományait, főként Babits Mihályt követték. Szerk. Lengyel Balázs (1918-2007); társszerk. Mándy Iván, Pilinszky János, Rába György; műnk. Lakatos István (1927-2002), Nemes Nagy Ágnes, Örkény István, Rákos Sándor, Somlyó György, Szabó Magda (1917—), Szabolcsi Miklós (1921 -2000), Végh György (1919-82), Vidor Miklós (1923-2003). - A polg. humanizmus örökségét felfvállalta a kát. —*Vigilia, 1946 u. —Sík Sándor, majd —Mihelics Vid, Rónay György, —Doromby Károly és —Hegyi Béla szerk. - 1946: a népi írók körül alakult újjá Válasz, mely 1934-38: is már a földreformért, a parasztság szellemi felemeléséért küzdött Sárközi György, majd Illyés Gyula szerkvel. Műnk.: Németh László, Kodolányi János, Szabó Pál, Veres Péter, Bibó István (1911-79); a korábbi nyugatosok közül: Szabó Lőrinc, Illés Endre, —Keresztúry Dezső, Jékely Zoltán, Weöres Sándor, Szentkuthy Miklós; Pilinszky János,