Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 14. Titel-Veszk - Magyar Katolikus Lexikon 14. (Budapest, 2009)
V-Veszk
Valkó vármegye-708-Valkó vármegye rogy vára, Csapa városa (Csepin) és időnként kb. 21-29 helység, Eszék vidékén is ős-birtokosok; e város és vára a 14. sz: az övék; Ivánka-Szent- György (Ivankovo) vár és város kb. 7 faluból álló tartozéka, zálogban részbirtokuk Szent-Szalvátor városban s 9 falujában és pusztán (a Dráva-menti Németiben) is; Hagymás és Drávaszád városok (a Dráva-Duna-menti Almás és vidéke) a 15. sz. közepe táján a Kórógyiaké; előbb a Tallóczi, a 15. sz. 2. felében történt kihalásuk után a Rozgonyi, monoszlai Csupor, nádasdi Ungor (s végül a budavári prép-ságé és a vingarti Geréb) családoké. - A Hunyadi-kor kezdetén kihalt Alsániaké Alsán (vára), Vérvára és Atak városa, Ótok, Komletinczi és Bosnyaki vidékén 1437: 38, 1476: 76 faluval; Eszéktől D-DK-re hermanvári uradalmuk, Szőcs várossal és erdőszádi mellék-uradalom kb. 61 falujával, vsz. Valkóvár város is, melyet (1438?, 1439?) a Tallócziak kaptak (Habsburg) Albert kir-tól (ur. 1437-39), akik a vm. legmódosabb birtokosai lettek. - Marótiak fészke Marót, (horv. Morovity, utóbb Szerém vm.), a Száva közelében. 1364 k. a birtokok egész csoportján osztozkodtak e tájon, s a 15. sz. elején az Ajnárd-ivadékok birtokaiból részesültek. 1476: kihalásukkor Marót várán és városán kívül 78 falut hagytak a birtokot megszerző Korvin Jánosra. A száva-parti Racsa vár és város is a Marótiaké volt, 1445: 7, 1477: 20 helységgel V. pusztával a Száva mindkét oldalán. E jószágukat 1476: a Bátoriak kapták kir. adományul, a kik a hódoltságig meg is tartották. A Marótiak birtoka a Duna partján. Atya vára és városa, melyhez 1481: midőn a vingárti Gerébek megkapták, 24 falu tartozott. E vidék Zsigmond kir. (ur. 1387— 1437) uralma elejéig, a fr. eredetű Ajnárdfiaké, akik megszakításokkal egészen a Száva-menti Rácsáig birtokoltak. Az Újlaki család fészke Újlak vár és város; birtokai Pohos, Neszt és Szilszeg kastélyok mind a Duna partján, Beletinc kastély az ú. n. Vízközben, a Báza (Boszut) felső folyása mentén. Utóbbi a 15. sz. 1. felében a Tamási, majd a Hédervári, 1465: az Újlaki családé, a hozzá tartozó kb. 30 faluval együtt. A —»boszniai püspökség (és kápt.) birtoka D-en a Száva К és É felől a Garaiak uradalmai, Ny-on a nevnai kér. és részben Pozsega vm. között külön testet alkotott. A kalocsai érs-ség Szata vár és város s Szivicza kastély vidékén; a titeli prép-ság Erdőd városon és kastélyon kívül kb. 12-13 faluban v. pusztán a Duna- Dráva-szögben, s a budavári Szt-Szűz prép-ság Eszék, Hagymás és Drá(va)szád városokban; a berzétemonostori és cikádori apátság s a nyulakszigeti apáca-ktor birtokolt apróbb jószágokat. A Hunyadiak korára 32 vára és erőssége: Alsán (első oki. említése 1463), Atya (1414), Beletinc (1443), Berekszó (1482), Berzéte-monost(o)ra (1474), [Borcz, Boracs (1389) Csánki tévedése! az a Grúza völgyében van!], Boró (1293), Cze(ve)rna (1408), Diakovár (1406), Erdőd (1472), Eszék (1472), Gara (1408), Garcsin (1474), Harapkó (1453), Hermanvára (1435), Kalatinc (1498), Kórógy (1290), Kosztormán-Szent-Dienes (1506), Lanka (1300), Leve (1487), Marót (1458), Mikola (1427), Nempti v. Németi (1461), Neszt (1445), Nevna (1395), Palina v. Castrum Palyna (1474), Pohos (1445), Racsa (1465), Szata (1416), Ivánka-Szent-György (1453), Szent-László (1476), Szent-Lőrinc(-vára) (1387-88), Szilszeg (1445), Szivicza (1495), Szlako(v)c (1493), Újlak (1406), Valkóvár (1231), Váralja (1424), Vérvár (1437) és Vicsadal (1408) - 34 városa Apáti (első oki. említése 1463), Atak (1428), Atya (1275), Berzétemonostor(a) (1263), Bingala (1332/37), Boró (1283), Csapa (1258), Diakó (1244), Drávaszád (15. sz. első fele). Ellyés v. Illyési (1332/37), Eng (1240, v. Nagyeng, az 1330-as években 3 pléb-val), Erdőd (1172/96), Eszék (1196), Für (1332/37), Gara (1244), Hagymás (1273), Ivánka-(Szent- György) (1332/37), Leve (1450), Marót (1332/37), Mikola (1337), Németi (1437), Nevna (1244), Nikola (1337), Pacsinta (1275), Racsa (1275), Szat (1297), Szata (1360), Szent-Lőrinc(-váralja) (1387), Szent-Szalvátor (1353), Szőcs (1332/37), Sztrug v. Szurok (1445), Tomicza (Pozsegában) (1244), Újlak v. Villy Wylak v. Vilok (1283), Valkóvár (1131) és Vicsodol (1244) és 1182 faluja létezett. A Dráva jobbpartján, Kórógynál, valamint a Száva s mellékfolyója a Báza völgyében (Bázaközben) szinte összefüggő mocsárvilággal. A ferences hagyomány Szávaszentdemeter, Szenteme, Nagyolasz és Eng ktorai pusztulását 1391-92: a tör. betörésekkel magyarázta. I. (Hunyadi) Mátyás (ur. 1458-90) korában az 1461., 1468., 1471: pestisjárványok miatt is 1478: 5 mezővárosban és 45 faluban 326 lakott jobbágytelek mellett 46 üreset (de még épületekkel), 326 épület nélkülit számoltak össze, az uradalom 50 faluját már pusztának nevezték. A Maróti javak összeírásakor 51 helységben 326 telkes jobbágy háztartást találtak. 1469: Eszék 213 lakójából 145 (68%) m„ kb. 20% bizonytalan, 10% szláv nevű. A kir. zsold nélkül hagyott a kb. 8000 katonáját, a ‘fekete sereget’, akik prédálásból éhek, tör. ellen vonultukban 1492. IX: a ~i Szegednic és Halászfalva között 2 napi harc-