Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 14. Titel-Veszk - Magyar Katolikus Lexikon 14. (Budapest, 2009)
U
új magyar irodalom-471-új magyar irodalom a korábban félreállított írók, a népi mozgalom, a Nyugat és az Új Hold képviselői. 1955 k. új költők és írók is felléptek: -»Fodor András, Váci Mihály (1924-70), Garai Gábor (1929-87), Csoóri Sándor (1930—), Szécsi Margit (1928-90), Sánta Ferenc (1927-), Kamondy (Tóth) László (1928-72), Szabó István (1931 -76), Galgóczi Erzsébet (1930- 89), Csurka István (1934-), Moldova György (1934-). - Változott a kv-kiadás is, a Magyar klasszikusok kvsorozattal elutasított művek jelentek meg: Illyés Gyula, Vas István, Benjámin László, Németh László, Kodolányi János, Tamási Áron művei. 1955: a Magvető Kiadó az élő irod. gondozója, az írod. Újság és az Új Hang viták, irod. csatározások fóruma lett. A szegedi Tiszatáj 1947-: dél-alföldi írók munkáit és a szegedi irod. hagyományokat gondozta (-»Tömörkény István, —-Móra Ferenc, Juhász Gyula). 1955: indult a debreceni Alföld, az írószövetség debreceni csoportja Építünk (1950-1954) c. almanachjának utódjaként. Koczogh Ákos (1915-86) szerk. A helyi (Csokonai [1773-1805], Ady, Móricz, Oláh Gábor [1881-1942], Gulyás Pál [1899-1944]) irod. örökséget ápolta. 1952: indult Pécsett Szántó Tibor (1928-70) szerk-ében a Dunántúl, többek között Csorba Győző, Takáts Gyula műveit gondozta. - Az átalakulás legfontosabb következménye volt, hogy helyreálltak az irod. esztétikai normái, előtérbe kerültek a dokumentáló műfajok: a riport, az irod. szociográfia. Újra téma lehetett a magánélet, a személyes érzések, s a kötelező optimizmus után a költői személyiségben megjelent a kételkedés, a keserűség, a zaklatottság. A korábban háttérbe szorított stílustörekvések erőre kaptak, így a népi írók szociografikus relizmusa, a nyugatosok elemző lélektani ábrázolása, s az „újholdas” próza személyes nyelvezete. A közérthetőség-igényt a műv. hitelesség és egyéniség elve váltotta föl. Ezekben az években született meg a költészet új irányzata, a látomásokat, a mítoszokat megjelenítő folklorisztikus költői beszéd: két személyes változatát Juhász Ferenc és Nagy László hozta létre. - A vitákban pol. téren is megszületett az „írói ellenzék” (Déry Tibor, Háy Gyula (1900— 75), Zelk Zoltán, Benjámin László), melyet a pártvezetés 1955. XII: határozatban elítélt, de ez csak emelte a szembeforduló írók jelentőségét. Az írószövetség pol. vitafórummá vált, melyet 1955-56: főként a Király István vezette Csillag, és a Simon István, Bodnár György szerk. Új Hang vállalt fel, részben a népi irod. nagy egyéniségei (Illyés Gyula, Veres Péter, Szabó Pál, Németh László), részben a szoc. irod. fiatal nemzedékének (Juhász Ferenc, Nagy László, Simon István, Sánta Ferenc, Szabó István, Kamondy [Tóth] László) megszólaltatásával. - 1956 nyarán, majd az írószövetség szeptemberi kongresszusa már nemcsak a pol. vezetést, hanem a szoc. társad, kialakult intézményeit és szerkezetét is bírálta. A szoc. társadom megújításának igyekezete és az ezzel szembeforduló erők megosztották a m. írói társad-at. 1956 utolsó hónapjaiban az írószövetség a „Gond és hitvallás” c. nyilatkozatában szembehelyezkedett Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánnyal, mely 1957 elején az írószövetséget megszüntette. -4.1957 után a szoc. irod. monopolhelyzete fokozatosan megszűnt, kezdett szóhoz jutni minden humanista próbálkozás: a népi mozgalom, a polg. megnyilvánulások és a kát. progresszió is. 1957: Bölöni György elnökletével megalakult az írod. Tanács, mely a párthoz hű írókat tömörítette. Újjászerveződöt az írószövetség is. Az alakuló közgyűlésen, 1958. IX. 25: eln-nek Darvas Józsefet, titkárnak Dobozy Imrét (1917-82) választották. A fiatal írók szervezeti életéről és érdekvédelméről a korábbi Fiatal írók Munkaközösségét felváltó Fiatal írók József Attila Köre gondoskodott. - 1957: indult az Elet és írod. c. hetilap, 1959-63: az írószövetség lapja [első főszerk. Bölöni György, szerk. Mesterházi Lajos, majd Szabolcsi Miklós, Dobozy Imre, Garai Gábor, Nemes György (1910-98), Jovánovics Miklós (1932-2002), Faragó Vilmos (1929-)]; és a Kortárs, mely a megszűnt Csillag feladatát vette át [első szerk. Darvas József és Tolnai Gábor (1910-90), 1962: Király István, 1964: Simon István, 1971: Kovács Sándor Iván (1937-)].-Gereblyés László szerk-ében újjá alakult a Nagyvilág c. világirod. folyóir., I960-: Kardos László, 1974-: Kéry László irányította. 1961—: az Új írás a megszűnt Új Hang örököseként az élő m. irod. szoc. elkötelezettségű alkotóinak a fóruma lett [szerk. Illés Lajos (1923-), Pándi Pál (1926-87), Váci Mihály, majd Baranyi Gyula, Jovánovics Miklós, Juhász Ferenc]. A párt elméleti folyóir-a volt a Társadalmi Szemle, vmint az 1958: alapított Valóság. Elméleti kérdésekkel és az élő irod. kritikai gondozásával törődött az 1963-: a Kritika, a MTA Irodalomtudományi Int-ének, az Irodalomtörténeti Társaságnak és az írószövetségnek a lapja [szerk. 1971 -ig Diószegi András (1929-79), 1972-: Pándi Pál], A fiatal írók munkáit közölte a Mozgó Világ. Veress Miklós (1942-), majd Kulin Ferenc (1943-) szerkesztette. A közművelődés fejlesztését szolgálta az Új Tükör c. képes hetilap, Benjámin László,