Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 2. Bor-Éhe - Magyar Katolikus Lexikon 2. (Budapest, 1996)
C
Callistus-katakomba-161-Caltanissetta költözött. 1455. IV. 8: választották p-vá, IV. 20: koronázták meg. - Legfőbb feladatának a török elleni harcot tekintette, mert híre jött. hogy II. Mohamed Eu. meghódítására készül. 1455. V. 15: adta ki Ad summi pontificatus apicem bulláját, mellyel anyagi alapot akart teremteni a hadjárathoz, és össze akarta fogni az eu. népeket egy török elleni III. Callistus pápa. 18. sz■ metszet. M.Gy. fotó. keresztes háborúra. A hadjáratot 1456. III. 1: akarta elindítani. Pénz gyűjtése és katonák toborzása helyett azonban a párizsi egy. tiltakozott az adószedés ellen, és egy. zsin. összehívásával fenyegetőzött; a ném. nemz. a frankfurti gyűlésen Gravamina kezdetű nyilatkozatával tiltakozott, V. Alfonz pedig lázadásokat szított Itáliában, hogy az Egyh. Áll. ter-éből nagyobbíthassa a nápolyi kirságot. így ~ egyedül maradt. -»Carvajal bfb-t elküldte, hogy Kapisztrán Szt Jánossal gyűjtsön sereget m. és lengy. földön. 1456. VI. 29: elrendelte a —»déli harangszót, hogy mindenütt imádkozzanak a török fölötti győzelemért. VII. 22: meg is született Hunyadi János vezérlete alatt a nándorfehérvári győzelem, aminek emlékére elrendelte a -*színeváltozás ünnepét (VIII. 6.). 1457: Metelinónál a p. hajóhad aratott győzelmet a törökök ellen. Albániában Kasztriota Györgyöt (Szkander béget) támogatta küzdelmeiben. E győzelmeket azonban nem tudta kihasználni. — erősítette meg 1455. X. 11: Döbrenthei Tamás zágrábi, 1456.1. 23: Bárius Miklós pécsi, X. 29: Ferenc (OFM) korbáviai, 1457: Hangácsi Albert Csanádi pp-öt, II. 25: Váradi István kalocsai érs-et, V. 30: Tarkői Pál boszniai, VIII. 8: Kaminecz János moldvabányai, XI. 14: Kattarói Miklós zenggi, 1458: Gergely boszniai, Jeromos makáriai, Vetési Albert veszprémi, IV. 24: Richer Jakab (OP) árgyasi pp-öt. Síremléke a Szt Péter-baz. Szt András-kpnájában, maradványai 1616 óta a montserrati baz-ban vannak. -Utóda 1458. VIII. 19: II. Pius. T.J. Gams 1873:88. - Eubel 11:287. (1444. V. 2: valenciai pp.)-L7M: 11:884. Callistus-katakomba: ókori temető Rómában a Via Appia Ny-i oldalán, felügyelője 200-217: mint fődiákonus a későbbi I. Callistus volt. G. B. de -»Rossi tárta föl (-»katakomba). A -ban a föld felett volt Zefirinus p. mauzóleuma, ide temették Szt -*TarziciuszX, s itt ölték meg Szt II. Sixtust diákonusaival. - A ~ föld alatti részének több régiója volt: 1. A pápák és Szt Cecília régiójának eredetileg 2 egymástól független, önálló lejárattal rendelkező csomópontja volt. Az első kezdetben -»szarkofágokat magukba foglaló fülkék galériája volt, majd folyosókat nyitottak belőle loculusok számára, s a padló szintjét lemélyítették. A 2. lejárata egy nagyobb térségbe vezetett, melyet később lemélyítettek, s —*cubiculumok sorát vájták benne. E részt De Rossi a sztségekről nevezte el, mert 2-3. sz. sztség-szimbólumokkal díszítették. Itt van Pontianus, Anterosz Fábián, Lucius, István, II. Sixtus, Dénes, Félix, Eutiichianus p-к és néhány pp. (Urbanus, Numidianus, Mannus, Optatus, Julianus) sírja. Több gör. sírfelirat megmaradt. A p-к sírkamrájának külső falát Szt Sixtust segítségül hívó graffitók borítják. A kamra belsejét 2 oszlop díszíti. E kamrához csatlakozik Szt Cecília sírja a 9. sz. elején készült festményekkel. - 2. Euszébiosz régiója. Külön lejárata volt, ide temették Cajus és Euszébiosz pápát. * * ЕС 111:386. Caltagirone: püspökség Szicília szigetén. 1816. IX. 12: alapították. Siracusa suffr-a. - 1551 km2-en 1990: 153.481 1, 151.602 h, 60 pb, 87 ep, 18 szp, 22 sz, 173 szn, 29 ni, 17 ki-e volt. AP 1990:123. Caltanissetta: püspökség Szicília szigetén. 1844. V. 25: alapították. Monreale suffr-a. - 1120 km2-en 1990: 155.560 1, 151.000 h, 69 pb, 125 ep, 42 szp, 45 sz, 324 szn, 41 ni, 29 ki-e volt. ** AP 1990:124.