Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 2. Bor-Éhe - Magyar Katolikus Lexikon 2. (Budapest, 1996)
Cs
Csíksomlyó-446-Csíksomlyó A kegyszobor. B.Im. fotó. kegyszobra a 16. sz. elejéről. Eredetét illetően az első biztos rendi adat 1661-ből származik. Párhuzamai Lőcsén, Csíkszentléleken, Csíkménaságon, Csíkszentmártonbm láthatók. A moldovai m-ok egyik hagyomány-változata szerint a kalugári Baráthegyről került ~ra, mert a tatárok össze akarták tömi, ezért ingyen odaadták a pátereknek. A hagyomány szerint egy tatár lándzsával eltüntethetetlen sebet ejtett a szobor arcán. A szobrot a tatárok 6 ökörrel sem tudták elvinni, a ~i pátereknek 2 is elég volt. A buzgó kalugári búcsújárók ~i ellátásukért a Bálványos-havasát adományozták a ~i (Csomortán) plébtp-nak. A kegyszobor jámbor magyarázat szerint együttérez a székely néppel: mosolyog, hajói megy sora, szomorkodik, ha bajban van. A szobor előtti imameghallgatásokat, csodás gyógyulásokat a sztélyben lévő hálatáblák és a kegy szobor két oldalán lévő ezüst fogadalmi tárgyak jelzik. Ezeket 1746-1931: följegyezték. A kegyszobor a főoltár fölött lépcsőn megközelíthető. A búcsúsok kendőikkel, kalapjukkal, virágokkal, zöld gallyakkal, kegytárgyakkal háromszor megsimogatják (érintőzés). Ezeket a tárgyakat szteltnek tekintik, s beteg testrészeiket gyógyítják vele. - A ktoron és a tp-on kívül a ~i barokk épü-Körmenet a Kálváriára (1909-ben) B.G. fotó. letegyütteshez tartozik még az egykori ferences gimn., amely 1667-1911: működött. Híresek voltak nagypénteken előadott misztériumdrámái. Keretei között alakult meg és működött 1730-1900: a tanulóifj-ot tömörítő Mária Kongr., amelyet XII. Kelemen 1730: búcsúkiváltságokkal mházott föl. XIV. Kelemen engedélyezte a teljes búcsút az 1770: alakított s 1784: megszűnt Mária Szíve Társulat számára. 1770: alakult a 20. sz-ig működő Szí Antal Társulat, tagjai végezték a kilenckeddi kivonulást Szt Antal ünnepe előtt a Kissomlyó hegy oldalán álló kp-hoz, mellyel XIV. Kelemen, majd VI. Pius engedélye alapján részleges és teljes búcsút nyerhettek. A 17. sz. végétől 1780-ig létezett a Kordaviselők Társulata, s ettől kezdve van nyoma a 20. sz-ig élő ferences Harmadrendnek. - 1767: a Szt János-kpna épült. Itt fogadták a barátok a búcsús csop-okat. - A Szt Antal-kpna az 1661-es tatárpusztítás után épült, mai formáját 1750-73: kapta. - A Szalvátor-kpna vsz. 1456 u. épült Hunyadi János segítségével. Urunk színeváltozásának ünnepére (VIII. 6: nándorfehérvári diadal emléke) sztelték. 17-18. sz: átépítették. Festett kazettái a vallásos népműv. legszebb emlékei közé tartoznak: az ap-okat, szteket, Mo. Védő-