Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 5. Homo-J - Magyar Katolikus Lexikon 5. (Budapest, 2000)

J

Jézus nevéről nevezett...-805-Jézus példabeszédei Jézus nevéről nevezett jezsuita főtemp­lom, Al Gesű: a —»jezsuiták első temploma Róma központjában, a Kapitólium lábánál. - Loyolai (Szt) Ignác 1544: alapította Jézus szent nevének dicsőítésére. Az alapkövet (Szt) Ignác kétszer is letette, mert a gazd. nehézségek és néhány rom. nemesi család ellenkezése hátráltatta az építke­zést, mely végül 1568: Farnese bíb. bőkezűsége folytán indulhatott meg. Vignola Jacopo da Ba­­rozzi (1507-73) készítette el az építési tervet, me­lyet a 16-17. sz: minden jezsuita tp. utánzott. ­­(Szt) Ignác szándéka szerint a tp-ban a figyelem­nek az Oltáriszentségre kell irányulnia, mely a kát. tp-ot a közöttünk lakó Isten házává teszi; a hit­védelem és a hitoktatás jelentőségét emeli ki a be­szédes díszítésű szószék; a sok festmény, szobor, dombormű Isten dolgaival foglalkoztatja a szemet és a képzeletet. Ezért az apszisban végződő tágas főhajó és rövid kereszthajó metszőpontjában áll a főoltár a tabemákulummal. A főhajó 2 oldalán mellékkápolnák sorakoznak. A mennyezeten, a falakon, az oltárokon gazdag, mozgalmas díszítés. A főoltár és a szószék a tp. minden pontjáról látha­tó. - A ~ot 1584: Giacomo della Porta (1541— 1604) fejezte be. A mennyezetfreskó (Jézus nevé­nek győzelme és tisztelete), az apszisban két fres­kó (Jézust magasztaló mennyország és az isteni Bárány imádása) Gian Battista Gaulli (1639- 1709) műve. Az alabástrom főoltáron Alessandro Capalti (1810-68) festménye is Jézus névadása. ­­A legdíszesebb oltár a bal kereszthajó kápolnájá­ban van, Andrea Pozzo SJ tervezte. Itt nyugszik aranyozott bronzkoporsóban Szt Ignác. Ezt az ol­tárt tartják a világ leggazdagabb oltárának. Négy lapislazulival bevont oszlop tart föléje egy balda­­chinszerű márványtetőt, melyen a Szentháromság szoborcsoportja. A világot jelző félgömböt kék­színű drágakő, lapislazuli ékesíti. Alatta 2 fehér márványangyal tartja a JT címerét. Aranyozott falmélyedésben az oltár fölött Ignác természetes nagyságú szobra Antonio Canova (1804), a rajta lévő miseruha Le Gros alkotása. Az oltár két olda­lán fehér márványból jelképes szoborcsoport: bal­oldalt a Hit legyőzi a bálványimádást, jobboldalt az Igaz Hit legyőzi az eretnekségeket. - A szom­szédos mellékkápolnában van Úti Boldogasszony 15. sz. falfreskó kegyképe, akit a Menekültek Vé­dőanyjaként is tisztelnek. - A jobb kereszthajó tá­gas kpnájában az oltárkép Xavéri Szt Ferenc halá­la (Carlo Maratta, 1625-1713 műve). Itt őrzik kar-ereklyéjét. - A ~ ma is a leglátogatottabb, leg­népszerűbb Rómában, ahol a városi tanács, élén a polgármesterrel az évvégi hálaadást tartja, s foga­dalmi kelyhet ajándékoz a JT ált. rendfőnökének, Loyolai Szt Ignác utódjának. ** Tóth 1988:232. Jézus paplanja. M.M. rajza. Jézus paplanja, Kis Jézus paplanja: a szulák­­félék (Convolvulaceae) családjába tartozó közön­séges aranka (Cuscuta europaea) nevű, különbö­ző növényeken élősködő, kúszó, gyomtársulások­ban előforduló növény gyakori népi neve a Du­nántúlon. S.J. Jézus példabeszédei: parabolisztikus elbe­szélések, melyekben a természetből vagy a min­dennapi életből vett példával Jézus egyszerű, min­denki számára könnyen fölfogható módon magya­rázta Isten országának titkait (—hasonlat). - Ikgr. Közvetlen életszerűségük miatt a kér. műv-nek is kedvelt témái. Ciklikus ábrázolásaik főként a bi­zánci és a Ny-i kora kk. könyvfest-ben gyakoriak, de monumentális formában is előfordulnak (Ra­venna, S. Apollinare Nuovo mozaikja, 520-25). A késő kk-tól önálló képtémaként is földolgozták őket. - 1. A Jó Pásztor (Jn 10,1-16) (bresciai lip­­sanothéka, 360-70 k.). - 2. Az okos és balga szü­zek (Mt 25,1-13) (Magdeburg, dóm, portálszob­rok, 13. sz.). - 3. Az irgalmas szamaritánus (Lk 10,30) (13. sz. üvegablakok pl. Sens-ban, Bourges­­ban, Chartres-ban). - 4. A tékozló fiú (Lk 15,11) (Auxerre, szegyh. timpanonja, 13. sz.; Rembrandt képe, Leningrád). - 5. „Gerenda a szemben" (Mt 7,3; Lk 6,41) (Endter-Biblia, 1685, Nürnberg). -

Next