Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 6. Kaán-kiz - Magyar Katolikus Lexikon 6. (Budapest, 2001)
K
kalocsai érsekség 78 kalocsai érsekség hettek egyhm-jük ter-ére, mert a török azt nem tűrte. Egyhm-s pap alig akadt. A pásztor nélkül maradt nép ezért könnyen csatlakozott a -^reformációhoz. 1612-19: missziót tartott Kalocsán és környékén 2 jezsuita atya, a városban 400 r.k-t találtak. A -*Propaganda Fide, mely a Török Birod-at missziós területnek tekintette, a ~nek is ap. vikáriust és vizitátorokat nevezett ki a bosnyák ferencesek közül, akik jól ismerték a török viszonyokat. 1625-29: Rengjics Albert OFM szendrői pp., belgrádi adm. kereste fel a megmaradt híveket. 1649. X: Pozsegai Marián OFM pp. mint ap. vik. bérmakörutat tett az egyhm. 15 helységében. A szegedi, majd 1646-tól a kecskeméti ferences atyák voltak a megmaradt kát. lakosság egyedüli pásztorai. — 3) Az újjáépítés kora (1711—1920). 1686 őszén Kalocsát elhagyta a török őrség, de 1697: a szultán seregével ismét Mo. ellen indult. Titelnél átkelt a Bácskába. -*Savoyai Jenő Zentánál a cs. hadak élén súlyos vereséget mért a török seregre. A cs. seregek sarcolásai és zaklatásai robbantották ki II. Rákóczi Ferenc vezetésével a kuruc szabharcot. Az újjáépítés csak a -»szatmári béke, 1711 u. indulhatott meg. - A kk. szerémi főespség nem került többé vissza a ~hez, a szerémi pp-ök a maguk területének gondolták, és felállítottak néhány pléb-t, melyek 1733: a —diakóvári püspökség része lettek. Szegedre és környékére a Csanádi, Halasra a váci pp. terjesztette ki joghatóságát. A ~ fölszabadult ter-én a ferencesek kezdték meg a rendszeres lpászt. munkát. 1693: Szabadkán, 1717: Bácson, 1719: Baján, 1743: Zomborban alapítottak kon ventet. Csáky Imre érs. (1710-32) csak látogatóba jött egyhm-jébe, Kalocsán a vár és a szegyh. maradványain kívül csupán 100 kunyhót talált és egy papot. Ő kezdte meg a város újratelepítését és az egyhm. újraszervezését. Kormányzása kezdetén 7 pléb. működött, számukat 15-re emelte, és 10 tp-ot építtetett. így 1714: készült el a kalocsai plébániai tp. (a v. kisszem. helyén). Helynöke, Barbacsi Ferenc nagyváradi knk. 3x végzett kánoni látogatást a -ben. - Patachich Gábor érs. (1733—45) visszaszerezte a - birtokainak jelentős részét. A megnövekedett jövedelem lehetővé tette újabb tp-ok és pléb-k felállítását. Visszaköltözött a -be, Hajóson épített rezidenciát, a -*kalocsai érseki palota elkészültéig utódai is gyakran ott laktak. 1733: megnyitotta 8 növendékkel, 16 férőhellyel a —*•kalocsai nagyszemináriumot, amire nagy szükség volt, mert csupán 15 papja volt a -nek. 1735: Mayerhoffer András tervei szerint megkezdte a mai szegyh. fölépítését, a sztélyt 1738: áldotta meg, Nagyboldogasszony tiszt-ére. Ugyanakkor beiktatta az új kápt. első tagjait, egyhm. zsinatot tartott, és kiadta a Rituale Colocensét. Kánoni látogatásai nyomán 17 új pléb-t szervezett. - Batthyány József az erdélyi ppségből került a - élére (1760-76), utána Esztergom érs-e lett. A telepítések nyomán ekkor már jelentősen megnőtt a - lakosságának száma. A m-ok és a kát. horvát-bosnyák bunyevácok mellé nagy számban jöttek ném. telepesek. Batthyány érs. a nemzetiségi helyzet alapján szervezte meg a lpászt. munkát. 19 új pléb-t alapított. Sürgette a minél szélesebbkörű hitokt-t. 1764: elkészült az új szem., a régi épületet a piar-k kapták meg. - Patachich Ádám érs. (1776-84) —■Oswald Gáspár Piar terve szerint megépíttette az érs. palotát. Kpnáját és dísztermét 1779: —Maulbertsch díszítette freskóival. Az érs. gazdag kvtárát a kápt-ra hagyta, s ezzel megalapozta a —Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárat. - Kollonich László érs. (1787-1817) kimutatása szerint 1798: 88 pléb. keretében 130 lpászt. 188 ezer hívőnek viselte gondját. - Kunszt József érs. (1852-66) a gimn. vezetését 1860: jezsuita atyákra bízta (—Szent István Gimnázium, Kalocsa). Meghívta a pozsonyi —ágostonos kanonisszákat, akik elemi isk-n kívül idővel polg. isk-t, óvónő- és polg. isk. tanárképzőt is létesítettek (—Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek). Tanítóképzőt is alapított. 1863: egyhm. zsinot tartott. - Ter-én 1865: 438.490 r.k., 8492 g.k„ 59.444 ev„ 40.663 ref., 117.867 g.kel., 15.640 izr., ossz. 680.2961; 253 ep, 64 szp élt. A 19. sz. végén 3 főespségében 10 espség, 113 pléb., 180 filia volt. -4) A —trianoni béke kettészelte a ~et. Terjedelmesebb D-i része 89 pléb-val, 720 ezer r.k. lakossal —Jugoszlávia Vajdaság (Vojvodina) nevű tart-ának része lett. A Sztszék ezt a területet külön ap. kormányzósággá tette. 1930-tól már csak a Csanádi ppség maradt meg a kalocsai egyhtart. suffr-aként. - 1984: 3979 km2-en 77 pléb-ja, 2 tpigazgatósága, 134 papja, 205.143 hívője, ossz. 244.786 lakója volt. - 1991: a bácsalmási, bajai, hajósi, jánoshalmai, kalocsai, keceli esp. ker-ben 77 pléb.-5) 1993. V. 30: II. János Pál p. a - nevét —kalocsa-kecskeméti főegyházmegyére változtatta, és ter-ét átrendezte. A - átadta a pécsi egyhm-nek Bogyiszlót. - Az 1990: adományozott apáti címek: garábi, kalocsai Szt Ágoston, kasári, salamoni, szentfülöpi, tárnoki', prép. címek: dézsi, szentfülöpi. - Érsekei: 1000-12: Anasztáz-Asztrik, 1050: György, 1064: Dezső, 1090: Fábián, 1102-03: Ugolin, 1105: Fulbert, 1111: Pál, 1124: