Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 6. Kaán-kiz - Magyar Katolikus Lexikon 6. (Budapest, 2001)
K
keresztfelirat-648-Kereszthegy rendából állt, a függőleges (stipes) állandóan a vesztőhelyen állt földbe ásva, a vízszintes gerendát (patibulum) az elítélt a vállán vitte a vesztőhelyig. A 2 gerendát T {—tau, crux comissa), kereszt (crux inmissa v. capitata), ritkábban F alakban rögzítették egymáshoz. A halálraítéltet rászögezték v. rákötözték. - 2. Jézus kereszthalála által a —-megváltás eszköze: —►kereszt. Jézus ~ját I. (Nagy) Konstantin cs. (ur. 306-337) anyja, (Szt) Ilona csnő kereste és találta meg a Golgota földjében. —Szent Kereszt megtalálása, —Szent Kereszt felmagasztalása -3. Ikgr. Metaforikus ábrázolásai az ágas keresztek: szőlőtő-, rózsabokor- v. tölgy-imitáció. A - gyümölcseit jelképező medalionokba Jézus életének jelenetei kerülnek; a ~ tetején a megváltást szimbolizáló, vérével gyermekeit tápláló —pelikán is megjelenhet. Festészeti emlékeken a ~ 2 oldalán az Egyh. és a Zsinagóga ap-okkal, néha a megváltás ósz-i előképeivel. Az ilyen összefoglaló jellegű ábrázolások az ÓSz halálthozó-fája {—bűnbeesés) és az úsz-i, életadó— kapcsolatára is utalnak. Az ágas ~ m. emlékei a —mateóci feszület és a —lőcsei feszület. -4. A népi hagyományban ~ a neve a —kenyér sütésekor használt egyik eszköznek. ** Kirschbaum II: 163. -Radocsay 1967:23. keresztfelirat: 1. az ókorban a —keresztrefeszítésnél használt, fehér gipsszel bevont kis tábla, melyre jól olvasható, fekete betűkkel az elítélt bűnét írták. A kivégzés helyére az elítélt vitte (ált. a nyakába akasztva), majd a keresztre erősítették. - 2. —kereszt-ereklye, a megfeszített Jézus feje fölé erősített, 40 x 25 cm-es fatábla (Mt 27,37; Mk 15,26; Lk 23,38; Jn 19,19-22). Arámul, görögül és latinul áll rajta Jézus elítéltetésének oka, amint Pilátus gúnyolódva mondta: „Názáreti Jézus, a zsidók királya”. Maga az írásmód a hitelesség bizonyítéka: jobbról balra kell olvasni (a gör. és lat. betűket is). A ~ szövegét a 4 evang. egymástól eltérően „idézi”; a Rómában, a —Jeruzsálemi Szent Kereszt bazilikában őrzött —töredék alapján ítélve Jn szövegét tekinthetjük pontosnak. - Szt Ambrus szerint Szt Ilona a Golgotán megtalálta Jézus keresztfájának -át, a „titulus”-t is. Magával hozta Rómába, ahol befalazták az ereklyéket őrző kpna fölé emelt bazilika egyik boltívébe. 1492: itt találták meg 50 cm hosszú, zsinórral átkötött ólomdobozban. Amikor a toledói bíb-érs., Pedro Gonzales Mendoza restauráltatta a régi baz-t, négyszögletes ezüst ereklyetartóba helyezte a fatáblát, melyhez 1827: Piacidus Zurla bíb. a mai kehelyformájú, gömb-markolatú, széles talpú ezüst alapzatot készítette. - A ~ot kezdettől fogva tisztelet övezte. A kk. és barokk lelkiség —tiszteletéről külön imádság tanúskodik, melyet a nap, a munka megkezdésekor mondtak: „Ez mai napon homlokomra + vetem a hitnek zászlóját, győzedelemnek jelét, a dicsőség királyának, zsidók királyának, megváltó Uram Jézus Krisztusnak diadalmas titulusát. Názárethi Jézus zsidóknak királya: ez a győzedelmes titulus oltalmazzon engem minden gonosztól.” (Arany Korona c. imakv.) - Ikgr. A keresztrefeszítés és a —levétel a keresztről képeken mindig szerepel a teljes ~, v. rövidítése gör. V. lat. betűkkel (—INRI). —Jézus Krisztus ábrázolásain gyakran angyal tartja a ~ot írásszalagon. A - Páduai Szt Antal, Szt Ilona, Toulouse-i Szt Lajos attrib-a. ** Kirschbaum 11:268. - Szilárdfy 1994:24. - BL:954. Tóth 1988:132. keresztfolyosó: szerzetesházak -kerengője. A szó a német Kreuzgang tükörfordítása. keresztgyermek: 1. az egyházjogban az a gyermek, akiért a —keresztszülők a —keresztségben kezességet vállalnak. 1983-ig (a C1C megújításáig) a —►lelki rokonságba került a keresztszülővel és azzal, aki megkeresztelte. - 2. A néphagyományban az 1930-as évekig a szentségkiszolgáltatástól {—keresztelés) és egyh. szert-tól függetlenül ~et, ill. keresztszülőt választottak azok a felnőttek, akik szerették egymást és ezt szorosabb kötelékkel is ki akarták fejezni. Kis ünnepélyes szert-sal, mondókával ülték az eseményt, mely után keresztfiamnak (-lányomnak), ill. keresztanyámnak (-apámnak) szólították egymást. - 3. Kereszttestvérek azok, akiknek szüleik kölcsönösen keresztszülőnek választották egymást. ** MNLIII: 162. kereszthajó, keresztház', kereszt alaprajzú —templom főtengelyére merőleges hajója. - Magassága megegyezik a főhajóval. A kettő találkozásában van a —négyezet, fölötte ált. a huszártorony {—négyezeti torony). A ~ megkettőzése esetén az alaprajz —kettős kereszt. ** Mt ABC:2\1. keresztház: a —kereszthajó másik neve. Kereszthegy: egykori kolostor a lőcsei hegyekben, a tatárok pusztították el. KL 111:56.