Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 6. Kaán-kiz - Magyar Katolikus Lexikon 6. (Budapest, 2001)
K
Kisebb Testvérek Rendje-861-Kisebb Testvérek Rendje ban kb. 30 ezer testvér, 1335: 1422 rházban kb. 35 ezer testvér élt. - 1384: 34 rtart-ban és vikariátusban a konventuálisoknak 1700 rháza, kb. 30 ezer testvére, az obszervánsoknak 70 rháza, 600 testvére volt. - 1517: a konventuálisoknak 40 rtart-ban kb. 1500 rháza, 25-30 ezer tagja, az obszervánsoknak 52 rtart-ban 1500 rháza, és kb. 30 ezer tagja volt. - A 20. sz. elejétől az olasz rtagok száma csökkent, É- és Latin-Amerikában viszont erős növekedésnek indult. A rendtagok száma Európa Itália E-Amerika Latin-Am. 1889 13.301 7351 523 681 1909 13.936 5392 1020 1600 1924 14.117 4769 1636 1708 1963 18.155 6085 4428 3963 1976: 3108 rházban, 21.798 rtag; 1994: 2725 rházban 18.204 rtag. V. Mo-i tört. 1. A kezdetektől 1920-ig. Az első kolostort 1226 e. Esztergomban építették. 1232: már önálló rendtartományt alkottak. IV. Béla kir. (ur. 1235-70) harmadrendi ferences volt, segítette megtelepedésüket, közvetlen munkatársainak tekintette és nagy feladatokkal akarta megbízni Szt Ferenc fiait. 1270 k. a m. ferences rtart. kolostorainak száma 25 (többek közt: Esztergom, Győr, Pozsony, Sopron, Székesfehérvár, Buda, Pest, Nagyszombat, Nyitra, Eger, Sárospatak, Pécs, Zágráb, Pozsega), a 14. sz: 43. - Anjou (Toulouse-i) Szt Lajos ferences pp. szentté avatását követően I. Károly Róbert (ur. 1308^12) Lippán emeltetett ktort számukra, s fia, Lajos mellé —*Lackfi Dénes személyében ferences nevelőt állított. - I. (Nagy) Lajos kir. (ur. 1342-82) idején a ferencesek a -»kunokat és a —íjászokat térítették (Jászberényben: tp., ktor), térítettek a bogumilok, az ortodox szerbek, rumének és bolgárok között. Boszniában 20 ktort létesítettek. Temes és Krassó vm-ben a kir. 4 ktort emeltetett számukra (Cseri községben is). A 14. sz: több missziós állomást hoztak létre a tatárok között, missziójuk kiterjedt Moldvára is. Elévülhetetlen érdemeket szereztek az anyanyelvi kultúra megteremtésében. Az —»Ómagyar Máriasiralom vsz. ferences szerz. alkotása. A kk. magyar nyelvet őrző kódexek nagy része ferences eredetű. Ismeretlen ferences örökítette meg Szt Ferenc életét (-»Jókai-kódex). - 1454: —Igali Fábián tartfőn. a Mariana Provinciát mint konventuális közösséget reformálta meg: az 1517. évi kápt-ban a prov. már az obszervánsok között van, s rövid időn belül egész Mo-ra, Erdélyre, Horváto-ra és Szlavóniára kiterjedt. Igali serkentette és számon is tartotta a testvérek írásos munkálkodását. —Temesvári Pelbárt I. (Hunyadi) Mátyás kir. (ur. 1458-90) alatt a budai r. főisk-n tanított. Prédikációs kv-ei (Stellarium, Pomerium, Rosarium) Eu-szerte elterjedtek, 1526-ig 90 kiadást értek meg. Neves tanítványa, —»Laskai Osvát szónok és író volt, mint —*Csáti Demeter is. 1456: a —»nándorfehérvári győzelemben lényeges szerepe volt az obszerváns ferences Kapisztrán (Szt) Jánosnak. Ezután indult a moldvai misszió Marchiai (Szt) Jakab vez-ével. Az Angyaloknak Nagyságos Aszszonya kezdetű ősi Mária-ének (Hozsanna, 289.) szerzője 1508: -* Vásárhelyi András. - A török elleni harcokban Tömöri Pál érs. és hadvezér mellett számos más ferences is meghalt v. fogságba került. 1602: már csak Gyöngyös, Szeged, Szakolca és Csíksomlyó ktorai álltak. A 17. sz: bekapcsolódtak az újjáépítésbe, segítették a céhek, tehát az ipar kibontakozását, isk-kat, gyógyszertárakat nyitottak, kerteket, gyümölcsösöket telepítettek. Gregorián énekük a nemzetk. ferences hagyományokhoz igazodott. A 17. sz: terjesztették el a menzurális korálist, amely már a 15. sz: cantus fractus néven ismert. E dallamvilágot őrzi —»Kájoni János Organo Missaléja (1667). A menzurális korálist a D-ném. ktorokból kiinduló új stílusú ének váltotta föl. 1769: —*Kása Jenő tartfőn. hivatalosan is előírta az új stílusú énekek gyűjt-ének használatát. A rendelkezést 1803: artart. határozat megerősítette, ma is érvényes a ~ ktoraiban. - 1757: a boszniai tart. magyarföldi ktoraiból alakult a —*Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány. - A ~t II. József nem oszlatta föl teljesen, de tevékenységüket alaposan korlátozta. A r. kedvelt missziós ter-ét, a búcsújáró helyeket (Andocs, Máriagyűd, Csíksomlyó, Mátraverebély, Bucsuszentlászló, Szeged) betiltotta. A -»jozefinizmus káros hatásának leküzdésére erős megújulási mozg. bontakozott ki. 1884: Ozorai Izidor és társai indították az ún. malackai mozgalmat a mariánusok r. fegyelmének megújítására. - A 19. sz. reformkor jeles ferences képviselője: —»Albach Szaniszló, Széchenyi és Kazinczy barátja, —»Gegő Elek Nicefor csángó-kutató, —»Gasparich Kálit, Dank Agáp pesti házfőn.