Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 8. Lone-Meszl - Magyar Katolikus Lexikon 8. (Budapest, 2003)

M-Mesz

Magyar Katolikus Egyház-335-Magyar Katolikus Egyház szívüket és kezüket, szemüket az égre szegezve, sóhajtozva imádkoztak, és a prófétával együtt elmondhatták: Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön számomra a segítség.” - A —►nándorfe­hérvári győzelem (VII. 22.) teljességéhez hozzá­tartozik, hogy Kapisztrán Szt János Hunyadi tilal­ma ellenére kelt át a Száván, hogy kevés, rosszul fölfegyverezett katonájával a sokszoros túlerőre támadjon. A szultán e meggondolatlan lépés fölöt­ti örömében teljes erőből megtámadta Kapisztrán seregét és közben a várral szemben fölállított ágyúkat magára hagyta. Hunyadi ezt látva, kato­náival elfoglalta a törökök ágyúit és saját ágyúik­kal támadta hátba a szultán embereit. - Hunyadi János VIII. 11: Zimonyban meghalt. „.. .a már em­lített Kapisztrán János barát ránézett az utolsó le­heletéivel küszködőre, Isten kegyelmébe ajánlotta lelkét, és azt mondják, ilyen siratóénekbe kezdett: Isten veled, égi fénykoszorú! Lehullottál, ország dísze! Kialudtál, világ mécsese! Jaj, elromlott a tükör, amelyben nézni akartuk magunkat. Győzel­met aratván az ellenségen, Istennel uralkodsz, az angyalokkal diadalmaskodsz, derék János!” ­­Kapisztrán X. 23: követte a hadvezért: „Azok, akik életük folyamán Krisztusban kölcsönös sze­­retetet tápláltak egymás iránt, a halál kegyetlen próbáján sem tudtak megválni egymástól. Mert a fent említett férfiú, aki méltó volna rá, hogy a sztek sorába iktassák, Kapisztrán János fráter, akit az őszinte szeretet érzése kötött az említett besz­tercei gr. úrhoz (Hunyadi 1453: kapta e címet), a gr. úr elhalálozása után nem sok napig húzta már e földön. Inkább vágyott a csillagpalotában lakozni, mint a földi téreken; lelke az égbe szállt, a lélektől megvált testet visszaadta a földnek, melyből véte­tett. A szigorú regulát követő kisebb testvéreknek (...) Újlak városában alapított kolostorában temet­ték el illendően.” - Hunyadi 25 é. fiát, —*Hunyadi Lászlót a kegyelmet ígérő eskü ellenére V. László (ur. 1452-57) 1457. III. 16: kivégeztette, öccsét, Mátyást börtönben tartotta. - A nándorfehérvári győzelmet, ha az orsz-nak erős kir-a van, jobban ki lehetett volna használni. Az iszlám uralom e győ­zelem ellenére föltartóztathatatlanul terjedt a Bal­kánon. 1459: Szerbia, 1463: Bosznia lett hosszú századokra az Oszmán Birod. része. Mo. 70, Nán­dorfehérvár 65 év haladékot kapott. - IV. 1450- 1683. ~*török háborúk, —*reformáció, —»kato­likusok a török hódoltságban - V. 1683-1790. 1. Felszabadulás a török alól. Bécs 1683. IX. 12-i fölmentése után egyre világosabban fogalmazó­dott meg az egész ország fölszabadításának terve. Avianói -*Márk OFMCap (1631-99) hírneves szónokként I. Lipót cs. (1657-1705) hívására ke­rült a bécsi udvarba, s hamarosan a törökellenes eu. összefogás lelkes hirdetője lett (1686. IX. 2: az elsők között kapaszkodott föl a visszavívott Bu­da várába, s az ünnepélyes hálaadást ő vezette). В. XI. Ince p. (ur. 1676-89) mind diplomáciai, mind anyagi téren alaposan kivette részét Bécs visszavételéből, és kész volt folytatni a munkát a török Eu-ból való végleges kiszorítása érdekében. Szívügyének tekintette Mo. fölszabadítását. Eh­hez jelentős mértékben hozzájárult az is, hogy a Hitterjesztési Kongregáció 1622-es létrehozása óta törődött a hódoltsági ter-ekkel, s az itt élő m-ok testi-lelki nyomorúságai ismertek voltak a hely­színről küldött jelentésekből a római kúria felelős tisztségviselői előtt, a pápákig bezárólag. Tehát kedvező helyzet, legmagasabb szintről jövő támo­gatás segítette az ország felszabadításának előké­szítését, majd Buda várának többhónapos ostro­mot követő, 1686. IX. 2-i visszavétele után az egyh. élet újjászervezését. XI. Ince és bécsi nun­­ciusa, Francesco Buonvisi hatalmas diplomáciai tevékenységet fejtett ki, ami létrehozta a szüksé­ges nemzetk. összefogást. XI. Ince összesen 4,5 mill, aranyforintot áldozott a m. területek vissza­foglalására, és tábori kórházakat állíttatott. Má­sodik utóda, XII. Ince (ur. 1691-1700) 1692: a tö­röktől visszafoglalt Várad és Eszék várainak hely­reállítását fizette. 1685: Érsekújvár, 1686: Buda mellett Simontomya, Szeged, Pécs, Siklós, Ka­posvár szabadult fel a török hódoltság alól. 1686. VIII. 12: a -*Szent Liga hadai Nagy harsánynál (Baranya vm.) akkora diadalt arattak a török sere­gen, hogy a kortársak joggal láthatták benne a mo­hácsi vereség ellentétét. 1688: Székesfehérvár, majd Lippa és végül Belgrád került a szövetséges hadak kezére. Noha a következő években váltako­zó volt a hadiszerencse (1690: Belgrádot, 1695: Lippát visszavették a török hadak), a megfordítha­tatlan folyamatot 1691. IX. 15: a szalánkeméni győzelem, majd az 1699.1. 26: a Szt Liga és a Por­ta képviselői által szentesített -*karlócai béke­kötés zárta, amely már csak a Maros-Tisza közén, Temesvár központtal ismerte el 25 évre a török uralmat. Nem kellett azonban kivárni a negyed­század leteltét, mert az 1718. VII. 21-i -*pozsare­­váci béke értelmében a Temesköz és a Szerémség területén is megszűnt a hódoltság. - Az ált. pol. helyzet része a fegyverjog alapján az Osztrák Ud­vari Kamara igényeinek érvényesülése, valamint az Erdéllyel külön kötött megállapodás (1688).

Next