Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 8. Lone-Meszl - Magyar Katolikus Lexikon 8. (Budapest, 2003)
M-Mesz
Magyarország története — 485 Magyarország története szén János Zsigmond uralma épült ki, főként Martinuzzi -*Fráter György OSPPE jóvoltából, ki Castaldo cs. hadvezér általi meggyilkoltatásáig (1551) a tényleges hatalom birtokosa volt. János Zsigmond mint török hűbéres adót fizetett a török portának, de önálló belpol-ja mellett némi külpol. mozgástere is volt. A K-i országrészből alakult ki az -^erdélyi fejedelemség, melynek megszervezése Báthori István (ur. 1571-86; lengy. kir. 1576- 86) érdeme. A három részre szakadt orsz-ban a kát. egyh. helyzete meggyengült. A mohácsi csatában 2 érs. és 5 pp. esett el, a hódoltságon a törökök pp-öt nem tűrtek, ott az egyházszervezet összeomlott. Országszerte elterjedt a lutheri, majd a kálvini reformáció. Különösen Erdélyben, ahol a fejed-ek prot. hitre tértek, s a török hódoltságon, ahol a török eleinte támogatta a prot-okat. 1568.1. 6-13: a tordai ogy. kimondta a r.k., az ev., a ref. és az unit. vallás egyenjogúságát, mely Eu-ban az első vallásszabadságot biztosító törv. volt. A Ny-i országrészen a protestantizmus a lutheri eszmékkel rokonszenvező I. Miksa alatt erősödött meg. A 16. sz. végére Mo. nagy többségében prot. országgá vált. A protestantizmus gyors terjedésének okai: a ppi székek betöltetlensége, a paphiány, a papság alacsony erkölcsi és műveltségi színvonala, a törökök pártfogása és az a körülmény, hogy a nép gyakran nem ismerte föl, hogy új vallásról van szó. Ilyen irányban hatott a földesúri jog és nem utolsó sorban a prot. lelkészeknek a kat-okat fölülmúló szellemi fölkészültsége és buzgósága is. A Ny-i országrészen a m. rendek elégedetlenekké váltak, mert a Habsburg kir-ok nem léptek föl erélyesen a török hatalom ellen, ugyanakkor I. Rudolf idején (ur. 1576-1608) központosító és ellenreformációs törekvéseik sértették a r-ek érdekeit és vallásos meggyőződését. A török által elkezdett -*tizenötéves háború (1593-1606) során kiderült, hogy a török már nem verhetetlen, de a két kimerült fél közül a török meg tudta tartani hódításait. Ehhez hozzájárult a Bocskai István erdélyi fejed, (ur. 1604-06) vezette sikeres Habsburg-ellenes fölkelés. 1606. II. 9: a Bocskai-fölkelést lezáró -~bécsi béke biztosította annak eredményeit, megerősítette az uralkodóval szemben a m. rendek jogait és biztosította a prot. vallásszabadságot, X. 29: a —*zsitvatoroki béke véget vetett a tizenötéves háborúnak. Erdély kiváló fejedelmei alatt (Bethlen Gábor 1613-29, I. Rákóczi György 1630-48, II. Rákóczi György 1648-60) Közép-Eu. jelentős pol. tényezői közé emelkedett. Bethlen Gábor és I. Rákóczi György sikeres, bár döntő győzelmet nem eredményező háborúkat vívott a Habsburgok ellen a harmincéves háború prot. oldalán, miközben nem változott Erdély török hűbéri függése. Erdély jelentős gazd. és kulturális eredményeket ért el, s viszonylag önálló m. államiság hordozójává vált. II. Rákóczi Györgynek a török hatalom akarata ellenére indított lengy. hadjárata azonban teljes kudarccal járt, s a török megtorlás véget vetett Erdély virágzásának. Utolsó 30 évében jobban függött a töröktől, s annak kiűzése után megszűnt az önálló erdélyi fejedség. A 17. sz. első felének Habsburg kir-ait (II. Mátyás 1608-19, II. Ferdinánd 1619-37, III. Ferdinánd 1637-57) főként a harmincéves háború kötötte le. A Habsburg ném-róm. császári uralkodók legfontosabb feladatuknak a harmincéves háború harcait, majd a fölemelkedő fr. hatalom elleni küzdelmet tartották, másodrendű lett a török elleni háború, s a kezdeményezéstől tartózkodtak. Bár Zrínyi Miklós sikeres harcai után 1664. VIII. 1: a Montecuccoli vezette cs. hadsereg Szentgotthárdnál vereséget mért a törökökre, I. Lipót (1657-1705) VIII. 10: aláírta a török számára kedvező —»vasvári békét. Az elkeseredett m. r-ek Wesselényi Ferenc nádor vezetésével összeesküvést szőttek a Habsburg uralkodó ellen (-*Wesselényi-összeesküvés), melynek bukása után I. Lipót fölfüggesztette a rendi alkotmányt és nyílt protestánsüldözésbe kezdett. Ennek nyomán tört ki a Habsburg-ellenes kuruc fölkelés, melynek vezére, —*Thököly Imre a török segítségével 1678: E-Mo-on fejedséget szervezett. Közben a török tovább terjesztette a hódoltságot, sőt 1683: Bécs elfoglalására indult. A Bécset ostromló török sereg 1683. IX. 12: megsemmisítő vereséget szenvedett a III. (Sobieski) János vezette szövetséges Habsburg-lengyel seregtől. Ezzel megkezdődött a török elleni fölszabadító háború (1683-99), melynek során a cs., ném. bírod., m. és Eu. különböző országaiból jövő önkéntes seregek 1686. IX. 2: fölszabadították Budát és nagy csaták során (1687. VIII. 12: Nagyharsány, 1691. VIII. 19: Szalánkemén, 1697. IX. 11: Zenta) Lotharingiai Károly, Miksa Emánuel bajor választófejed, Badeni Lajos, majd Savoyai Jenő vezetésével a Temesköz kivételével Mo. egész területét megszabadították a török uralomtól. A háborút 1699.1. 26: a -*karlócai béke zárta le. A török kiverése során fölszámolták Thököly török szövetséges fejedségét és megszűnt I. Apafi Mihály (1661-90) erdélyi fejedsége is. A kát. egyh. a kir. Mo-on a 16. sz. végétől újra megerősödött. Oláh Miklós esztergomi érs., Telegdi Miklós pécsi pp., Draskovics